Urológia
Mivel foglalkozik az urológia?
Az urológia mindkét nemnél a szervezet méregtelenítésében fontos szerepet játszó vizelet elválasztó és elvezető rendszer (vese, vesevezeték, húgyhólyag, húgycső), valamint a férfi nemi szervek (herék, mellékherék, prosztata, ondóvezeték és ondóhólyag, hímvessző, járulékos nemi mirigyek) megbetegedéseivel foglalkozó szakterület.
A megelőzésben nagy szerepet játszanak a szűrővizsgálatok. Jelentőségük, hogy még a betegség tünetmentes szakaszában kezdjék meg a kezelését, amikor az a leghatékonyabb és még a legkisebb kellemetlenséggel és költséggel jár.  


Az urológia története:
Az urológia első nyomai időszámításunk előtti második évezredig nyúlnak vissza, amikor az úgynevezett kőmetszők végezték a húgyhólyagkő eltávolítását. A sebészet részévé jóval később, időszámításunk után 1500-as évektől vált. Önálló tudományágként pedig a XVIII. századi Párizsból indult el. Franciaország után azonban másodikként éppen Magyarországon teremtették meg az önálló urológia alapjait.
A megelőzésben nagy szerepet játszanak a szűrővizsgálatok. Jelentőségük, hogy még a betegség tünetmentes szakaszában kezdjék meg a kezelését, amikor az a leghatékonyabb és még a legkisebb kellemetlenséggel és költséggel jár.
Urológus vagy andrológus szakemberek felkeresése elkerülhetetlen, ha húgyúti vagy férfi nemi szervi problémák merülnének fel. Minden szakorvosi rendelő rendkívül diszkréten foglalkozik az ide érkező páciensekkel. Mondjuk el panaszainkat, merjünk bekopogtatni a rendelők ajtaján! A segítség nem marad el!


Melyek a leggyakrabban előforduló betegségek?

  • Herefejlődési zavarok
  • Prosztatarák, hererák
  • Húgyhólyag gyulladás
  • Húgyhólyag daganat
  • Inkontinencia
  • Vesekő
  • Vesemedence gyulladás

Az andrológia tárgykörébe tartozik:
  • férfi meddőség,
  • nemzőképességi zavarok,
  • organikus eredetű szexuális zavarok,
  • férfi fogamzásgátlás,
  • férfi klimax
 
Mi történik egy urológiai-andrológiai vizsgálat során?
Először az előzmények feltárása, anamnézisfelvétel, különös tekintettel a húgy ivarszervek korábbi megbetegedéseire (vesekövesség, herebetegségek, prostata elváltozások). Ezt követik szükség szerint a fizikális vizsgálatok.
 
Fizikális, nem műszeres vizsgálatok:
  • Alapvetően a vizsgálatok nem járnak fájdalommal,
  • Általános fizikai vizsgálat,
  • Laboratóriumi vér- és vizeletvizsgálat,
  • ondóvizsgálat
 
Alapvetően a vizsgálatok nem járnak fájdalommal. Kivételt képez a prosztata vizsgálat, amely tapintással a végbél felől történik, és az anatómiai adottságoktól függően kellemetlen érzettel járhat. Általános fizikai vizsgálat, különös tekintettel a hímvesszőre, a herékre, a prosztatára, ondóhólyagokra és a herezacskóra.
Hímvesszőn a hegek, fitymaszűkület, hímvesszőgörbületek, rendellenes húgycsőnyílás, herezacskón a visszerek, csomók, heréknél azok száma, elhelyezkedése, nagysága, tapintata, mellékherén a nagyság, fájdalmasság, tömöttség, ondóvezeték tapintata, a lágyéki nyirokcsomók vizsgálata, végbélen keresztül ujjal a prosztata és az ondómirigyek vizsgálata fontos.
Ezeket egészíti ki a laboratóriumi vér- és vizeletvizsgálat, ondóvizsgálat.
 
Műszeres vizsgálatok:
  • Ultrahangvizsgálatok különböző formái,
  • Uroflow

Urológiai beavatkozások:

Circumcisio (Körülmetélés)


A  szaknyelven  "circumcisio"-nak  nevezett  művelet  különösen a keleti népeknél terjedt  el. Elsődleges célja feltehetően  többféle  betegség megelőzése volt.
A fityma alatt felgyülemlő  váladék az un. smegma, mely rendszerint kellemetlen szagot árasztó,  fehéres-sárgás színű anyag. A felgyülemlett váladék elfertőződése, ennek következtében fennálló állandó gyulladás közrejátszhat a pénisz- és a méhnyakrák   kialakulásában. A  smegma  kialakulása  elsősorban  higiénés hiányosságokra vezethető vissza. Az újszülöttek fitymabőre összenőtt a makkal. Ezt a természetes állapotot hívja az orvosi nyelv celluláris adhesionak. A jelenség természetes, a fiúgyermek 3 éves korára az összenövések teljesen oldódnak és a fityma minden akadály nélkül könnyen hátrahúzhatóvá válik. Három éves kor felett is megfigyelhető letapadás, rendszerint műtétet igényel, mely során helyi érzéstelenítésben a bőrt leválasztjuk a makkról.
A fityma hátrahúzásának erőltetése 3 éves korig nem ajánlott. Gyakran tapasztalt probléma, ha a szülő sok esetben erőlteti a bőr hátrahúzását, mellyel a még latapadt bőrön berepedések keletkeznek. Az ilyen módon keletkező heges fitymabőr nem képes tágulni, emiatt felnőtt  férfiaknál  gyakran tapasztalunk un. viszonylagos fitymaszűkületet. Merev állapotban a bőr csak nehezen húzható hátra, mely fájdalmat  okoz. Ha a bőrt erőszakkal húzzák  hátra,  vagy  szex  közben  megerőltetik,  akkor  a  belső felületén repedések  keletkeznek,  amelyek hegesedéssel gyógyulnak, ezek a hegek pedig még jobban összeszűkítik a szövetet, és a fityma még szorosabban fogja körül a makkot.
A  körülmetélés  a  legtöbb  urológus  számára  rutin beavatkozás. A körülmetélésnek különböző formái léteznek. A bőr hátsó bemetszése (dorsal incisio) az egyik legegyszerűbb, de fiatal korban nem gyakran ajánlott megoldása. Elsősorban nem kielégítő kozmetikai eredménye miatt nem tanácsolható ez az eljárás. Az un. teljes körülmetélés esetén egy gyűrűszerű bőrterület kerül eltávolításra. A gyűrű szélességétől függően a megmaradó bőrterület csak részben, vagy egyáltalán nem fogja fedni a makkot. A sebszéleket felszívódó varratokkal egyesítjük, amelyek rendszerint a 8-10. napon kezdenek kihullani.
A fiatalkori fitymaszűkületnek elsősorban a fityma túl korai hátrahúzásakor keletkező sérülések, gyulladások, ritkábban teljes egészében veleszületett okok játszanak szerepet. Idős korban minden esetben felmerül az időskori cukorbetegség lehetősége. A betegség akár első jele lehet, mely feltétlenül szükségessé teszi a vércukorszint ellenőrzését, szükség esetén beállítását.


Prosztata biopszia

A prosztatarák relatíve tünetszegényen alakul ki. Nincsenek specifikus tünetek, melyek korán felhívhatnák a figyelmet a daganat kifejlődésére.
Bármely urológiai panasszal orvoshoz forduló beteg esetében kötelező a beteg teljes körű urológiai vizsgálata, mely az ötven év feletti férfiaknál magában foglalja a PSA (Prosztata specifikus antigén) vizsgálat, a rectalis digitalis vizsgálat (RDV), és transabdominális ultrahang, szükség esetén transrectalis ultrahang vizsgálat (TRUS) elvégzését is.
A RDV ma is nélkülözhetetlen a prosztatarák diagnosztikájában. A daganatok jelentős része a perifériás zónában helyezkedik el, mely a végbélen keresztül tapintható Az értékelést nagymértékben befolyásolja a vizsgáló tapasztalata. A tapintással észlelt elváltozások kb. 50%-ában igazolódik daganat a biopszia során. Ennek ellenére minden tapintással észlelt abnormalitás esetén ajánlott a biopszia elvégzése, mivel a daganatok mintegy 25%-ában negatív PSA érték mellett találhatunk prosztatarákot. A RDV- tal diagnosztizált daganatok mintegy 50%-a előrehaladott stádiumú a felfedezés pillanatában.
A prosztata ultrahang képe nagy változatosságot mutat. A daganatok egy része általában echószegény területként jeleníthető meg a periférián, ugyanakkor számos esetben találkozunk homogén, echogenitásbeli különbségeket nem mutató prosztatával, melynek biopsziája a daganatot igazolja. Különösen jellemző ez a korai, kisméretű rákok esetében. Tekintettel az UH kép alacsony specificitására a direkt, echószegény gócok biopsziája mellett egyre nagyobb számban terjedtek el az un. szisztémás mintavételek, melyek az egész prosztata térképszerű mintavételére törekedtek.
Az un. szisztémás prosztata biopszia Hodge és munkatársaitól ered. A biopszia elvégzésekor törekedni kell a mintavétel okozta szövődmények csökkentésére, ugyanakkor a minél optimálisabb, a patológus számára megfelelő mennyiségű anyag vételére. Sok esetben annak eldöntése viszonylag egyszerű, hogy mikor kell elvégezni a mintavételt. Annál nehezebb azt eldönteni, hogy mikor nem szükséges a biopszia. Az indikációt képezheti az emelkedett PSA szint, a pozitív RDV, avagy TRUS során észlelt tumorra gyanús elváltozás is.  
Általában a 4 ng/ml PSA szintet tekintjük a normál érték felső határának. E feletti szérumszint esetén indokolt a mintavétel. Individuálisan a normálértéktől kisebb PSA esetében is ajánlható a mintavétel. 3-4 ng/ml közé eső PSA szint esetében ugyanis 21,5%-ban, 2-3 ng/ml közötti PSA szint esetében 14%-ban találtak daganatos elváltozást(57).
A biopszia indikációját képezheti továbbá a korábban negatív biopszia után is fennálló gyanú, valamint a megelőző mintavétel során a szövettani vizsgálatban észlelt daganatot megelőző állapot (pl. PIN, tumorra gyanús szövettani lelet) valamint a daganat gyanúját felvető szövettani kép jelenléte is.

 
 
Prosztata gyulladás

Heveny (akut) bakteriális prosztata gyulladás.

Tünetei: fájdalom, láz, elesettség, gyakori vizelés, kínzó vizeletcsípés, fájdalmas  erectio és ejaculatio valamint vizelet elakadás.
Kezelés: A tüneti kezelés mellett megfelelő antibiotikum és gyulladás gátló adása, rendszeres kontroll.

Idült (krónikus) bakteriális prosztata gyulladás
Tünetei: tompa, bizonytalan panaszok - gáttáji, deréktáji, húgycső körüli, alhasi fájdalom, kényelmetlenség érzés, gyakoribb vizelés, éjszakai vizelés, utócsepegés, hirtelen jelentkező korai magömlés, fájdalmas magömlés, merevedés minőségi romlása
Kivizsgálása során alapvető fontosságú a kórokozó kimutatása. Elsődleges a prosztata vizsgálat utáni vizeletmintából a gyulladás igazolása (a vizelet üledék helyszínen elvégzett mikroszkópos vizsgálatával), majd a széleskörű vizsgálatok adják meg a pontos diagnózis lehetőségét. A húgycsőváladék, a prosztataváladék, a prosztata vizsgálata utáni vizeletminta és az ondó baktérium- és gombatenyésztése, a nemi úton terjedő kórokozók (Trichomonas vaginalis, Neisseria gonorrhoeae, Chlamydia trachomatis, Ureaplasma urealyticum, Mycoplasma hominis) kimutatása, vírusok (Human Papilloma Virus, Herpes Simplex Vírus 1,2) vizsgálata jön szóba.
Kezelés: A kezelés akkor megfelelő, ha megfelelő adagban, megfelelő ideig célzottan alkalmazott antibiotikum adását jelenti, amit esetenként gyulladáscsökkentő gyógyszerekkel, növényi eredetű gyógyhatású készítményekkel, valamint a vizeletürülést segítő gyógyszeres kezeléssel egészíthetünk ki.


Idült, nem bakteriális prosztata gyulladás (krónikus kismedencei fájdalom szindróma)
Tünetek: a krónikus bakteriális prosztata gyulladásnak megfelelőek, azonban döntő különbség, hogy a prosztata vizsgálata utáni vizeletmintában nem igazolható gyulladás, ennek megfelelően kezeléséhez nem tartozik antibiotikum kezelés.

Aszimptomatikus prosztata gyulladás
Ez prosztata műtét utáni szövettani diagnózis.

Férfimeddőség
A férfimeddőség lehetséges okai:
  • A here és/vagy az ondóutak fejlődési rendellenességei
  • Szerzett eltérések (sérülés, herecsavarodás utáni állapot, heredaganat, sebészi beavatkozások)
  • Hereleszállási zavarok
  • Genetikai eltérések (pl.: Klinefelter szindróma, kromoszóma eltérések)
  • Őssejtek zavara
  • Rosszindulatú betegségek kezelései (citosztatikumok, sugárkezelés)
  • Hímivarsejtek érési gátlása
  • Vírusos heregyulladás (pl. mumpsz)
  • Here-mellékhere gyulladások
  • Külső behatások (gyógyszerek, toxinok, sugárzás, hő)
  • Rendszerbetegségek (máj, veseelégtelenség)
  • Heredaganat
  • Here visszértágulat (varikocele), herevíz sérv (hydrocele)
  • Hormonális zavar
  • Immunológiai okok
  • Szexuális zavarok
  • Életmódi tényezők (dopping, alkohol-, nikotin-, kábítószer élvezet)
  • Egyéb, nem felismerhető okok

A megtermékenyítő képesség vizsgálata
A férfimeddőség terén elsődleges a vizsgálatra jelentkező férfi kikérdezése a korábban lezajlott betegségekről, műtétekről, gyógyszerszedésekről, esetleges környezeti ártalmakról, életmódi tényezőkről. Ezt követi a nemi szervek fizikális vizsgálata. Ezután értékeljük a spermaképet (spermatogram). A spermakép vizsgálata akkor optimális, ha az azt megelőző 3-5 napon nem történt ondóürítés. A mintát steril gyűjtőedénybe kell produkálni. Az elfolyósodás kivárása után (20-30 perc) vizsgálható a minta, célszerű a vizsgálatot 1 órán belül elkezdeni. Amennyiben a spermakép kóros, a fizikális vizsgálat eredményétől is függően hormonvizsgálatot végzünk. Az eltérés súlyosságának függvényében, ill. többször előfordult vetélés esetén genetikai vizsgálat jön szóba. A hímivarsejtképzésben részt vevő szervek működése illetve esetleges ondóúti elzáródás, vagy a gyulladások hatásai az un. biokémiai markerek laboratóriumi vizsgálatával ellenőrizhető. Szükség szerint képalkotó eljárásokkal (ultrahang, CT, MR) is vizsgálódunk.


A férfimeddőség kezelése
A fenti vizsgálatokkal talált eltéréseket műtétileg illetve gyógyszeresen korrigálhatjuk. A gyógyszeres andrológiai kezelések hosszabb ideig tartanak (általában 3 hónap), eredményük is 3 illetve 6 hónap után ellenőrzendő. Azokban az esetekben, ahol a zavar oka ismeretlen marad, a megoldás a mesterséges megtermékenyítés, a spermakép minőségének megfelelően választott módszerrel. Amennyiben hímivarsejtet nem találtunk, a hereszövet műtéti kimetszése útján (herebiopszia) végzett szövettani vizsgálat igazolja, hogy a van-e hímivarsejt képzés. A minta mélyfagyasztása javasolt, a későbbi, esetleges mesterséges megtermékenyítési eljárások céljára. Ha a meddőség okaként ondóúti elzáródást találunk, mikrosebészeti rekonstrukciós műtét végzése jöhet szóba.


Merevedési zavar
A merevedési zavarok (erectilis diszfunkció-ED) klasszikus felosztása alapján megkülönböztetünk két nagy csoportot, a szervi és a lelki eredetű merevedési zavart. A szakmai gyakorlat alapján tudjuk, hogy a két csoport keveredik egymással. A szervi okok között hormonális-, éreredetű-, idegi (beidegzési) eredetű-, és anatómiai kórokokat különböztetünk meg, valamint ide soroljuk a gyógyszerek által előidézett mrevedési zavart is. A pszichés eredet vonatkozásában a depresszió, a beilleszkedési és a párkapcsolati problémák a legfontosabbak. A kivizsgálás során tehát a kóreredet feltérképezése a célunk, valamint annak eldöntése, hogy páciensünk szexuális zavarában milyen arányban oszlik meg a szervi és a lelki kóreredet.
A kórismézés természetesen a kórtörténet felvételével kezdődik, amely ki kell térjen a szexuális szokásokra, hajnali merevedések meglétére és a szituáció-illetve partnerfüggőségre is. Célszerű már ekkor tisztázni a férfi illetve a pár elvárásait és ismertetni a kezelés várható eredményét. A fizikális vizsgálat és a prosztata vizsgálata elengedhetetlen. A laborvizsgálatok során a rutinvizsgálat mellett célszerű az andrológiailag kiemelt fontosságú hormonok vizsgálata.
Az első lépés a panaszok objektivizálása illetve súlyosságának meghatározása terén kérdőívek segítségével történik. Nemzetközileg elfogadott és ajánlott az IIEF (International Index of Erectile Function) kérdőív. 31 nyelvre lefordított, validált módszer, 15 kérdést tartalmaz, amelyek a libidóra, merevedési képességre, a közösülésekre, orgazmusra, ejakulációra (ondókilövellés) és a szexuális élettel való elégedettségre kérdeznek. Az összesített pontszám alapján a merevedési zavart enyhe, közepes- és súlyos fokúként osztályozhatjuk. Létezik hazánkban egy egyszerűsített, 5 kérdést tartalmazó, rövidített változat, az MMM (Merevedés Minőségi Mutatója). A kérdőívek alkalmasak a kezelés hatásosságának nyomon követésére is.


Idősödő férfiak
Az andrológia egyik fő témája napjainkban az idősödő férfiak orvostudománya, illetve ennek andrológiai vonatkozásai.
 
Az öregedés okai
Az öregedés eltéréseinek nagy részéért, úgymond az idősödés tüneteiért hormonális változások, leginkább a tesztoszteron szintjében történt változás tehető felelőssé. A hím nemi hormon szintje a harmadik évtized után csökkenni kezd. A 75 éves korosztály tesztoszteron szintje a fiatalkorúakénak csak 65%-a!
A hormonszint csökkenés megnyilvánul az összes tesztoszteron szint csökkenésében és a szabad, valamint a semmilyen fehérjéhez nem kötött, ún. biológiailag hasznosítható tesztoszteron szint csökkenésében is. Az össz tesztoszteron évente 0,4%-al , a szabad tesztoszteron évente 1,2%-al csökken. Megnövekszik a hormonkötő fehérje (SHBG) szintje, amely tovább fokozza a tesztoszteron hiányát. Az agyi szabályzás szintjén a hím nemi hormon termelését serkentő hormon, az LH (luteinizáló hormon) hatáserőssége csökken. A mellékvesében a dihidro epiandroszteron (DHEA) és a dihidro epiandroszteron szulfát (DHEAS) szintje is csökken, amely a tesztoszteronképzés másik lehetőségének megingását jelenti. A herékben a tesztoszteront termelő sejtek (Leydig sejtek) száma az életkorral nem változik, aktivitásuk viszont jelentősen csökken. A hormonális eltérések nem függnek a testtömegtől (BMI). Összességében tehát tesztoszteron-hiány állapota alakul ki.


Az öregedés tünetei

Általános tünetek

A tesztoszteron szintjének csökkenése miatt megbomlik a férfiak érzelmi stabilitása, viselkedésbeli változások történnek. Ilyenkor a férfiak idegesebbek, agresszívabbak lehetnek, növekszik a türelmetlenség. Általános tünet még a hőhullámok megjelenése, izgatottság, belső feszültség, szédülés, fejfájás, csökkent koncentrációkészség. Alvászavarok jelentkezhetnek, és romlik a memória is. Az alvás zavara a tüneteket erősíti, növekszik a fáradékonyság, csökken a fizikai terhelhetőség. A férfiak a munkahelyi konfliktusokat nehezebben élik meg, a családi életben is nagyobb türelem szükséges a családtagok részéről. A depresszió előfordulásának gyakorisága is jelentősen növekszik. Csökken az összes izomtömeg, és csökken az izmok hossza és ereje is. A szőrnövekedés, hajnövekedés zavart szenved, amely zavar főleg a hosszirányú növekedésben mutatható ki. Csökken az érintési ingerekre való reagálás, romlik az érzőrendszer egészében, amely a szexuális panaszok erősödéséhez vezet.
A tesztoszteron hiányállapot során megnövekszik a szív-és érrendszeri betegségek előfordulása, a hím nemi hormon érvédő hatásának elmaradása miatt. Változások történnek a vérképzésben is.


Szexuális tünetek
Ma is általánosnak tekinthető szemlélet, hogy az idős embernek nincs szüksége szexuális kapcsolatra, a szexuális funkciók vizsgálata, vagy akárcsak megkérdezése ritkán terjed ki a 65 év feletti korosztályra. Pedig a szexuális érdeklődés életkortól független. Felmérések szerint a 66-71 év közötti férfiak 28%-a heti egy közösülésről számol be, 80 év és 102 év közötti férfiak 83%-a és ugyanilyen korú nők 64%-a igényel - igaz ilyenkor már közösülés nélküli - szexuális gyengédséget, érintést.
Idős korban számos tényező befolyásolja a szexuális életet. A hormonális változások következtében csökken a szexuális vágyakozás, más néven libido, és gyakrabban alakul ki merevedési zavar. Előfordulnak ejakulációs problémák is. A szexuális tüneteket erősíthetik a gyakrabban előforduló betegségek, rendszerbetegségek, és az ezek miatt szedett gyógyszerek is. Társulnak még a korral együtt járó fizikai és pszicho-szociális változások is.
Az időskori szexuális aktivitás is függ a hangulattól, az önbizalomtól, az emberi kapcsolatoktól és az élettel való általános megelégedettségtől. Időskorra általában a házasságon belüli szexuális élet a jellemző, melynek gyakorisága összefüggést mutat a pár korábbi szexuális kapcsolatának minőségével. Idős korban a szexuális aktivitás megszűnésének leggyakoribb oka a partner hiánya. Emellett az intimitás társadalmilag is kevésbé elfogadott. Sokan gondolják, hogy a nyugdíjas kor elérésével a szexuális életből is vissza kell vonulniuk.
A szexuális vágy, a libido csökkenése gyakori velejárója az öregedés folyamatának, persze előfordulhat ez fiatalabb korban is, ilyenkor általában hormonális eltérés, vagy lelki okok állnak a háttérben, de a prosztata idült gyulladása is okozhat ilyen tüneteket.
A szexuális eltérések között a merevedés zavara a leggyakoribb. Ennek egyik oka a már említett hormonális változás. Az erekció folyamata napjainkra részleteiben is megismert, komplex folyamat. Látás, tapintás, szaglás egyaránt létrehoz ingerületet, amely az agyi és gerincvelői idegi pályákon keresztül jut el a paraszimpatikus rostokon át a hímvesszőig. Itt az inger hatására az un. endothel sejtekben nitrogén-monoxid gáz képződik, ami könnyen jut be a barlangos testekben lévő erek simaizom-sejtjeibe, ahol egy biokémiai folyamatban vesz részt, melynek során olyan anyag keletkezik, ami elengedhetetlen feltétele a simaizmok ellazulásának. Amikor ezek az izomsejtek ellazulnak, az érfal elernyed, maga az ér kitágul, rajta több vér képes áthaladni. A barlangos testek ereinek speciális anatómiai felépítése révén nagyobb öblök telnek meg vérrel, az elvezető vénás rendszert elnyomva a jelentős vértöbblet révén kialakul a merevedés. Tehát ehhez szükséges megfelelő szexuális inger, az idegpályák és a folyamatban részt vevő struktúrák fiziológiai épsége, és az erek falának rugalmassága. Ha bármelyik nem megfelelően működik, a merevedés nem lesz teljes. Az öregedés folyamán ezek a szervrendszerek gyakran károsodnak, tehát érthető, hogy az öregedéssel gyakrabban fordul elő merevedési zavar.
Akkor beszélünk a merevedés zavaráról, ha a szexuális aktushoz szükséges erekció vagy nem jön létre, vagy nem kellő fokú, vagy nem tart kellő ideig, és ez az eltérés legalább 3 hónapja fennáll, illetve ismételten jelentkezik. Lehet szervi és lelki eredetű, bár ezek az okok természetesen leggyakrabban együtt jelentkeznek. A szervi eltérések között leggyakoribb az éreredetű probléma, valamint előfordulnak beidegzési zavarok, hormonális okok, anatómiai eltérések, bizonyos rendszerbetegségek és ezek gyógyszeres kezelései. Legfőbb rizikófaktorai a cukorbetegség, melynek során az erekciós zavar előfordulása négyszer gyakoribb, az érfalat károsító hatás mellett a beidegzés zavarát okozza, valamint a magas vérnyomás betegség, ami úgyszintén érkárosító. A magas koleszterin és vér zsírsav szint, a szívbetegségek, a prosztata betegségei és azok bizonyos kezelési módjai tartoznak még a legfontosabb rizikótényezők közé. Itt kell megemlíteni a dohányzás érkárosító hatását is! Az idősödő férfit illetve a férfi klimaxban szenvedő pácienst gyakran ez a tünet irányítja orvoshoz, sok esetben így derül ki valamely rendszerbetegség, vagy pl. szív probléma is.
Gyakori tünet az ondótávozás (ejakuláció) zavara is, elsősorban az ondó mennyiségének csökkenése jellemző, de előfordul a fájdalmas ejakuláció megjelenése is, amely elsősorban a külön fejezetben tárgyalt alsó húgyúti tünetegyüttes velejárója.
Kórismézése az utóbbi években igen jelentősen fejlődött, ma már a merevedés erőssége, foka, egyaránt fájdalmatlanul, műszeresen és objektíven mérhető. Jelentős fejlődésen mentek át a képalkotó vizsgálati módszerek is. Mindezek által, nem fájdalmas vizsgálatokkal kimutatható a zavar eredete, így lehetőség nyílhat a legjobb eredményességgel végezhető oki kezelésre. Amennyiben olyan kórok derül ki a vizsgálatok során mely nem gyógyítható, de karban tartható, mint pl. a cukorbaj, a merevedési képesség is javítható, bár itt sem lehet a funkció visszaállítását remélni, de lehetőség van, akár alkalmankénti erekció létrehozására.
Az idősödés - korábbi feltételezésekkel ellentétben - nem jár feltétlenül a szexuális lehetőségek és szokások alapvető megváltozásával. A rendszeres szexuális élet segít megőrizni a fiatalos megjelenést, szerepe van az ideális testsúly megtartásában.

Prosztata betegségek
A prosztata a pubertás alatt kezd el növekedni, és éri el kb. 15-20 gr-os tömegét. Ezt követően egy évtizeden át nem változik, majd egyre inkább fellelhetővé válnak azok a szövettani eltérések, melyek a benignus prostata hyperpláziát (BPH) jellemzik.
A leggyakrabban észlelt prosztata betegség a dülmirigy idült gyulladása. Hátterében leggyakrabban bakteriális fertőzés áll, a baktériumok prosztatába jutása számos módon történhet, egy ún. felfázástól kezdve, a szervezetben lévő egyéb bakteriális gócon át a szexuális útig bárhogyan létrejöhet. Ismert más kórokozó csoport (ún. obligát intracelluláris baktériumok, mint pl.: Chlamydia trachomatis, Mycoplasma hominis és genitalium valamint Ureaplasma urealyticum) által létrehozott fertőzés, valamint létezik nem bakteriális eredetű krónikus prosztatagyulladás is.
A prosztata jóindulatú megnagyobbodásának (BPH) két szakaszú a lefolyása, a patológiai szak, ahol még tünetek nem jelentkeznek, csak szöveti eltérések, valamint a klinikai, a tünetekkel. A BPH a férfi urológiai betegségek között igen gyakori, irodalmi adatok szerint az 50-85 év közötti férfi populációban 50-90% gyakorisággal fordul elő. Ez a folyamat egyértelműen életkorfüggő, a prosztata húgycső melletti mirigyállományából indul ki. A tünetek megjelenése a hólyag ürülésének akadályozottságából adódik. A folyamat leegyszerűsített mechanizmusa két - statikus és dinamikus - komponensből tevődik össze. A statikus oldal a csökkent vizeletáramlás és gyengült vizeletsugár a prosztata megnagyobbodása mellett, a dinamikus összetevő az irritatív tüneteket, a vizelés gyakoriságát és a késztetéses szimptómákat jelenti. A hím nemi hormon (tesztoszteron) mennyisége és a BPH között szoros összefüggés található. Az öregedés során pedig a tesztoszteron szintje csökken, az ösztrogén növekszik. A dinamikus komponenseket a prosztata tok és a hólyagnyak simaizom-tónusának növekedése okozza. Emellett a hólyagfal összehúzódó képessége csökken, megnövekszik az izomtónus. Itt jutnak fontos szerephez az adrenerg receptorok.
Az 50 év feletti férfiaknál jelenik meg először a prosztata rosszindulatú elváltozása, a prosztatarák. Az életkorral előfordulása egyre gyakoribb. A vérből mérhető PSA (prosztata specifikus antigén) szintje jelzője a prosztataráknak, emellett döntő fontosságú a prosztata tapintási lelete. Időben felfedezett elváltozás radikálisan kezelhető, gyógyítható! Ez magyarázza az 50 év felett javasolt rendszeres urológiai ellenőrzés szükségességét. A folyamat előre haladtával nyirokcsomó-, majd csont- és egyéb távoli (tüdő-, máj) áttétek jelentkezhetnek.


Prosztata betegségek tünetei
A panaszok a fent említett minden prosztata betegségre jellemzőek. A nehézvizelés, főleg a hajnali- reggeli órákban nehezebben induló vizelés, vékony vizeletsugár, csökkent vizelet intenzitás, sürgető vizelési inger, gyakori vizelés, nocturia (éjszakai vizelések), vizeletrekedés, esetleg vérvizelés tehát több kórképekben is fellelhetőek, összefoglalóan célszerű tehát alsó húgyúti tünet-együttesről (Lower Urinary Tract Symptoms LUTS) beszélnünk. LUTS-t okozhat minden alsó húgyúti obstrukció (Bladder Outlet Obstruction BOO), mint a prosztata megnagyobbodása (Benign Prostatic Enlargement BPE), prosztatarák (PCA), a hólyagnyak szűkülete, merevsége, a húgycső szűkülete, de a hólyagizomzat működési zavara is. A LUTS hátterében ezen kórokok differenciálása csak időigényes urodynamikai vizsgálatokkal lehetséges.
A prosztata nagyobbodás okozta alsó húgyúti tünet-együttes alapvetően három okra vezethető vissza:

  1. a megnagyobbodott prosztata által a hátsó húgycsőre kifejtett összenyomatás (statikus összetevő),
  2. a prosztatában és a hólyagnyakon kimutatott fokozott alfa adrenerg aktivitás (dinamikus összetevő)
  3. a hólyagizomzat eltérései (csökkent összehúzódó képesség, fokozott ingerlékenység)
A tünetek jellemzésére, a kezelés eredményességének lemérésére jelenleg az egyik legjobb paraméter a tüneti pontszámok kérdőíven alapuló meghatározása (International Prostate Symptom Score, IPSS). A labor paraméterek között a vesefunkciós értékek és a vizeletvizsgálat kiemelt fontosságúak, a prosztata specifikus antigén (PSA) szint ellenőrzése szükségszerű, a prosztata tényleges méretéről a végbélen át végzett tapintás és a végbélen keresztül végzett ultrahang ad felvilágosítást. Az uro-flowmetria a vizelet áramlást detektálja, míg ultrahanggal a visszamaradó vizelet mennyisége ellenőrizhető.

Csontritkulás (Osteoporosis)
Magyarországon a férfi osteoporosis előfordulása 23%, 314.000 férfit érint. Míg a 60 és 79 év közötti korosztályban a csontritkulás a nőknél kétszerte gyakoribb, addig a 80 évesek között a férfi : nő arány egyenlő. A csonttörés utáni halálozás a férfiaknál a nőknél talált adatok másfélszerese. Az 50 év feletti férfiak 6%-a szenved osteoporosisban. Ezekből is látszik a férfiak csontritkulásának korfüggősége.
A férfiak csontvesztése időben elnyújtottabb folyamat. A csonttömeg nagyobb, mint a nőknél, de a csontok sűrűsége egyforma. Az életkorral a corticalis csontvesztés és a csontképzés is csökken. Hatásmechanizmusában nemcsak a tesztoszteron hiány játszik szerepet, még fontosabb tényező az ösztrogén hormon szintjének változása. Vizsgálata radiológiai - oszteodenzitometria, és biokémiai. A "néma járvány"-nak is nevezett betegség szűrésére lenne szükség az érintett korosztályban.


Az idősödő férfiak kezelése
Az öregedés és a férfi klimax kezelése összetett, komplex munka, több szakember egyidejű segítségét követeli meg. Megfelelő gondozás mellett a férfi klimax átmeneti kóros állapot, amely gyógyítható, és elérhető, hogy a beteg ismét férfi ereje teljébe kerüljön.
Elsődleges szerepe van a tesztoszteron pótlásának. Ennek egyetlen ellenjavallatát jelenti a prosztatarák (PCA) és prosztata jóindulatú megnagyobbodása (Benignus Prostata Hyperplasia, BPH). Amennyiben a PCA lehetőségét vizsgálatainkkal kizártuk, a kezelés szigorú ellenőrzés mellett életkori határok nélkül folytatható. Indikációja a bizonyított tesztoszteronhiány. Amennyiben a serum össz tesztoszteron szintje 10 nmol/l alatti, a kezelés indokolt. A terápia során nem kell a normális határokon belüli androgénszint elérésére törekedni, a tünetek enyhítésére ill. javítására elegendő a normális alsó határhoz közeli "subnormalis" szint tartása.
A libidó csökkenése esetén vitaminkombinációk, afrodiziákumok adhatók, a merevedési zavar terápiája során törekszünk a kóroknak megfelelő, lehetőség szerint oki kezelést végezni. A hormonszint ellenőrzése és lehetőség szerinti pótlása elengedhetetlen tényező. Az elmúlt évek forradalmi fejlődésének köszönhetően ma hazánkban is 3 szájon át adható gyógyszer áll rendelkezésre, amelyekkel az esetek kb. 80%-ában megfelelő fokú erekció hozható létre. Sok esetben a gyógyszeres kezeléssel a funkció annyira javítható, hogy a kezelést csak bizonyos ideig kell folytatni. Ezek a szerek a fent említett biokémiai folyamatokba avatkoznak be. Nitrát tartalmú szereket szedő szívbetegek, nem beállított, alacsony vérnyomású férfiak, súlyos szív-, vese-és májbetegek nem használhatják!
A gyógyszereken kívül lehetőség van (fájdalmatlan) injekciós kezelésre is. Ennek során kicsi és vékony tűvel olyan anyagot fecskendezünk a barlangos testbe, amely akarattól függetlenül merevedést idéz elő. A szer adagjának beállítása során a páciens a módszer kivitelezését megtanulja, majd öninjekciós módszerként önállóan alkalmazza.
Ha a merevedési zavar okaként a vénás rendszer hibáját találjuk, sebészeti módszert alkalmazhatunk az erekciós képesség javítására.
Amennyiben ezek a kezelési módok nem hoznak eredményt vagy nem alkalmazhatók, végső megoldásként pénisz protézis beültetést végezhetünk. Választható állandó merevedést biztosító, vagy hajlítható protézis is, a legmodernebb készülék a herezacskóba ültetett pumpa által felfújható illetve leengedhető.
Az alsó húgyúti tünet együttessel járó panaszok jelentős mértékben befolyásolják az életminőséget. Az idült bakteriális prosztata gyulladás kezelése célzott, megfelelő ideig tartó (minimum 4-6 hét) antibiotikum kezelés, szükség esetén kombinációban. Ez kiegészíthető gyulladáscsökkentő-, ill. a panaszok súlyosságától függően egyéb gyógyszeres vagy gyógynövényes kezelésekkel.
A BPH gyógyszeres kezelése alfa-receptor gátlók, 5-alfa-reduktáz-gátlók és gyógynövények adását jelenti. Ezeket kombinálhatjuk is egymással. Nem elhanyagolható szerep jut a gyógynövényeknek is. A tünetek és a BPH kezdeti stádiumában sokan vélik úgy, hogy célszerűbb természetes anyagok bevitelével kezelni a panaszokat. Az egyik leggyakrabban alkalmazott phytoterapeutikum az afrikai fűrészpálma (Serenoa repens) kivonata, melynek bizonyítottan van 5-alfa-reduktáz gátló, és antiösztrogen hatása. A fűszerpálma és afrikai törpepálma gyümölcsének kivonata (Sabal serrulata, Pygeum africanum), a csalángyökér kivonat (Urtica radix), a tökmagkivonat (Cucurbita semen), a fűpollen kivonat (Secele cereale), a rozspollen, a liliomnövény kivonata (Hypoxidace-félék) jól ismert, széles körben alkalmazott kezelési módszer, sok esetben a gyógyszeres, vagy műtéti terápia kiegészítéseként.
Amennyiben a panaszok nem enyhülnek, a vizeletáramlás gyengül, a visszamaradó vizelet mennyisége nő, vizeletelakadás lép fel, vesefunkciós károsodás jelentkezik, műtéti kezelés indikált. A prosztata nagyságától függően (nagyobb, mint 50-60 gr) nyílt prosztata műtétet, vagy kisebb prosztata esetén húgycsövön keresztüli, ún. endoscopos műtétet végzünk. A beavatkozások másik csoportját azok a minimálisan invazív eljárások jelentik, melyek során a prosztata szövet nekrózisa révén érünk el szövetpusztulást különböző energiaforrások felhasználásával. (laser, radiohullám, tűelektródok (TUNA), mikrohullám (TUMT) , ultrarövidhullám, (HIFU))
A prosztatarák kezelése a felfedezéskor észlelt stádium függvénye. Korai stádiumú prosztatarák műtéti úton, vagy sugárkezeléssel gyógyítható, az előrehaladott stádiumú betegség esetén a hormonrendszerre ható gyógyszeres kezelés, valamint a kiterjedtség függvényében citosztatikumok, csontvédő gyógyszerek adása esetleges kiegészítő terápia használata szükséges.