| Parodontalis tasakok kezelése laserrel |
|
A felnőtt lakosság döntő többségét kisebb nagyobb mértékben érinti a krónikus parodontitis. Ez tulajdonképpen felnőttkori progrediáló fogágy-gyulladás, mely rendszerint gingivitis képében indul. Vannak ritkábban olyan kórformák is amikor nem észlelhető kezdetben az íny gyulladása, hanem ezen jelenség nélkül mutatkozik súlyos gyulladás, előrehaladó tapadásveszteség. A fogágybetegség fontosabb típusai A fogágybetegség fontosabb típusai (Fog- és szájbetegségek szakmai kollégiuma: Módszertani levelek és ajánlások gyűjteménye, Budapest 2002) a következők :
A krónikus gingivitis rendszerint egyenes úton vezet a krónikus parodontitishez, mely felnőttkorban lassan és fokozatosan haladva előre eredményezi a fogat rögzítő struktúrák pusztulását, a csontállomány felszívódását, a fogak meglazulását majd elvesztését. A 40 év feletti lakosság fogelvesztésében már a parodontalis kórképek nagyobb szerepet játszanak mint a fogszuvasodás és következményes betegségei. Az agresszív típusú parodontitis lehet fiatalkori juvenilis és felnőttkori változat, valamint előfordul lokalis és generalizált formában egyaránt. A krónikus gingivitis és a krónikus parodontitis a leggyakoribbak, ezek adják az összes fogágygyulladás mintegy 85%-át. A gyorsan progrediáló formák 3-4 hét alatt képesek több milliméternyi tapadásveszteséget okozni. Váltogatják egymást nyugalmi és fellángoló időszakok és periódusonként eredményezik végül is a fogak elvesztéséhez vezető parodontalis károsodást. A parodontitis etiológiája A parodontitis etiológiájában döntő szerepet játszik a subgingivalis plakk. Ennek baktérium összetétele jelentősen különbözik a supragingivalis plakkétól - mivel az íny alatti területen mások a környezeti feltételek -jelentős túlsúlyban vannak az anaerob baktériumok, elsősorban a Gram negatív obligát és fakultatív anaerobok. Ezen kórokozó mikrobák egy része a fog felszínéhez, a fogkövekhez tapad, más részük a sulcus váladékban diszpergált állapotban van, míg a harmadik részük a tasakot bélelő hámhoz tapad. Ez utóbbi csoport felelős a bakteriális invázióért, mivel képes áthaladni a tasakhámon és behatolni a kötőszövetbe is. Ezek között előfordulnak a fogágy pusztulásért elsősorban felelős parodontopathogén baktériumtörzsek. A fogágy pusztulás nem mindig arányos a plakk vagy a fogkövek mennyiségével, mert a különösen agresszív típusú baktériumok már kis mennyiségben is gyors csontpusztulást képesek eredményezni. Az ép, gyulladásmentes ínyen előforduló plakkok elsősorban Gram pozitív mikrobákat tartalmaznak, majd ahogyan a gyulladás kifejlődése előrehalad alakul át egyre nagyobb arányban a Gram negativ coccusok és pálcák túlsúlya és egyre több lesz az aerobbal szemben az anaerob résztvevő. A jellegzetes parodontopathogén flóra képviselői tehát Gram negatív és anaerob túlsúlyú mikrobák. A leginkább felelőssé tehetők: a Prevotella intermidia, a Porphyromonas gingivalis és a Fusobaktérium nucleatum.
A krónikus felnőttkori parodontitis jellemzője a Porphiromonas gingivalis, mely obligát anaerob kórokozó. Azok a tényezők, melyek megnehezítik a szájhigiénét, jelentősen kedveznek a fogágybetegség kialakulásának. Így a nem megfelelő túlérő tömések, elálló vagy vastag szélű koronák, retenciós helyek, szabálytalan torlódott fogazat. Dentalis plakk kialakulására hajlamosító egyéb tényezők szintén fokozzák a fogágybetegség kialakulásának valószínűségét. A kóros szervezeti rezisztencia megváltozott plakkellenes reakcióhoz vezet, amely szintén fokozottabb fogágy pusztulást eredményezhet. Parodontológiai betegek kezelése A parodontológiai betegek kezelésében alapvetően fontos a megfelelő szájhigiénia feltételeinek megteremtése. Az akut tünetek kezelését követően a supragingivalis és a subgingivalis fogkövek, plakk mechanikus eltávolítása történik. A subgingivalis terület alapos depurálása, simítása szükséges kézi és gépi eszközökkel. A beteget megfelelő egyéni szájhigiénére kell vezetni, ezt gyakoroltatni. A parodontalis sebészi beavatkozások között a lebenyes tasakműtétek során nyitott kürett végezhető. Az apicalis irányba eltolható a készített lebeny, a tasak mélysége így csökkenthető, a denudálódott fog jobban tisztíthatóvá válik. Higiénésen jobb, esztétikailag viszont hátrányos. Az ínyplasztikák során elsősorban a hyperplasiás gingivarészek eltávolítására törekszünk, esetenként pedig esztétikai okokból koronahosszabbítást tudunk végezni. A parodontalis regenerációt elősegítő műtétek célja a parodontalis szövetek pusztulásának megállítása, valamint elősegíteni a fogágy strukturáinak minél nagyobb fokú regenerációját is. A vertikális csonttasakok regenerációja nehéz sebészi eszközökkel, a különböző csontpótló anyagok beültetése több év tapasztalatai alapján nem tekinthető biztonságosan sikert jelentő eljárásnak. Gyakori a beültetett anyag kilökődése, késői szövődményként pedig gyökérresorptio fordul elő. Nemritkán egyes anyagok ankylotikusan épülnek be. Így az egyébként kitűnő hydroxylapatit is csak kitölti a hiányzó csontrészeket, de nem képes parodontalis tapadást létrehozni vagy elősegíteni. A szintetikus trikalciumfoszfát, az organikus anyagok, a membrántechnikák számos esetben sikeresen alkalmazhatóak, de a legsikeresebbek is csak általában egy-egy stratégiai fontosságú fog megmentését tudják eredményezni és a költségek meglehetősen magasak. Marad a legfontosabb cél továbbra is a fogágybetegségek megelőzésében, a lehető legjobb szájhigiénia fenntartásában történő előrelépés. A parodontológiai betegek gondozása A parodontalisan károsodott fogazat kezelésében fontos szerepet játszik a mechanoterápia, a gondosan végzett sinezés a szájhigiénés kezeléseket követően hasznos lehet. A protetikai rehabilitációt a teljes körű parodontalis kezelést követően, tökéletes szájhigiéniáju beteg esetén szabad elkezdeni. A fogágybetegségek kezelése során kiemelt fontossága van az általános betegségek figyelembe vételének, így bakteriémia által veszélyeztetett betegek esetén indokolt lehet antibiotikum védelem. A hosszú távú sikeres kezelési eredmény kulcsa a megfelelő gondozás megvalósítása, a 3-6-12 hónapos kontroll, rendszeres professzionális kezelés végzése. Csak jól motivált betegek esetén vártható siker.
Laserek szerepe a fogágybetegségek kezelésében A fogágybetegségek kialakulásában és progresziójában kiemelkedő, kulcsszerepet játszanak a baktériumok és a baktériumok toxinjai. A különböző típusú laserek számos kísérleti vizsgálat tapasztalatai szerint alkalmasak arra, hogy jelentősen csökkentsék a periodontopathogén baktériumok számát. Mind az in vitro, mind az in vivo vizsgálatok rámutatnak arra, hogy különösen az egyre több antibiotikum-rezisztens törzs jelenléte miatt a laseres alternatív kezelésnek egyre nagyobb jelentősége lehet. A Nd YAG laserrel már 1992-ben bizonyították (Cobb és mtsai J.Periodontol 1992:63.701-707) hogy jelentős mikrobaszám redukciót értek el Porphyromonas gingivalis, Prevotella intermedia, Bacteroides forsythus és Treponema denticola esetén. Ugyanezt 1996-bnan megerősítették Ben Hatit és mtsai (J Clin Laser Med Surg 1996:14,137-143). Sarkar és mtsai (J Periodontol Res 1993, 28, 204-210) toluidinkékkel végzett fényérzékenyítés után helium-neon laserrel végeztek kezelést és az anerobokat 96,6%-ban, az aerobokat 100%-ban lehetett elpusztítani. A P.gingivalis és a F.nucleatum esetén a hatás 94,2% volt. Ráadásul kifejezett csontleépülés csökkenést figyeltek meg. Moritz és mtsai (J Clin Laser Surg Med 1997 15 33-37) (Laser Surg Med 1998 22 302-311) dióda laser segítségével kifejezett baktériumszám csökkenést értek el a parodontalis tasakokban Actinobacillus actinomycetecomitans, Prevotella intermedia, Porphyromonas gingivalis esetén. Ugyancsak megfigyelték a dióda laser a gyulladást csökkentő hatását és a parodontalis tasak letapadásának elősegítését is. A baktériumok és ezek toxinjai az immunsejteket stimulálják amelyek különböző gyulladással kapcsolatos mediátorok termelését eredményezik, mint az interleukin, növekedési faktor, prostaglandinok. Ezek érintkezve a gyökérfelszinnel szerepet játszanak a gyulladás kialakulásában. A baktériumok és toxinjaik eltávolítása, szintjének csökkentése így közvetlenül és közvetve is a fogágy gyulladás csökkenését eredményezi. A parodontalis tasakok kezelésének fő célja a gyulladás csökkentése és új tapadás létrehozásának elősegítése. Ebben kiemelt szerepet játszik a gyökérfelszín, mely a parodontalis regeneráció alappillére. Csak megfelelően biokompatibilis felszín esetén lehetséges jó tapadás létrejötte. A gyökérfelszin kezelésében, a regenerációhoz szükséges állapot létrehozásában fontos szerepet játszhatnak a laserek. Crespi és mtsai a széndioxid laser (Laser Surg Med 1997: 21: 395- 402) segitségével hoztak létre új tapadást. Defocusalt módon 2W teljesitménnyel alacsony energiatartományban besugarazva a gyökérfelszint uj fibroblast tapadást eredményezett. Schwarz és mtsai (J Periodontol 2001 72 361-367) Er YAG laser segitségével végzett kezelés során megállapitották, hogy az ErYAG segítségével végzett kezelések eredményeként 2mm volt a tapadás veszteség javulása, a hagyományos nem laseres eljárással kezelt csoport 1 mm-éhez képest. Rossmann és mtsai (Den Clin North Am 2000, 44: 793-809) a laserrel végzett tasakhám eliminációt széndioxid laserrel igen eredményesnek találta. A mechanikus csoporthoz képest a laseres hámeltávolitás sokkal komplettebbnek bizonyult, a gyógyulás pedig kifejezetten eredményesebb. A laseres tasakhám eltávolitás egyik kulcskérdése a sikeres fogágybetegség kezelésnek és ebben a laserek kiváló alkalmazása bizonyítást nyert. Gutknecht (Lasertherapie in der zahnarztlichen Praxis,Quintessenz Verlag, Berlin, 1999.1-255) foglalta össze a parodontalis laseralkalmazás legfontosabb három évtizedes eredményeit, valamint összehasonlította többféle lasertípus és többféle kezelési technika alkalmazási lehetőségeit és eredményességét. A legfontosabb ma is érvényes alapelvek lefektetése fűződik ehhez a munkához. Az Europai Fogászati Laser Társaság (ESOLA) 2004. októberében Abu Dhabiban (Egyesült Arab Emirátusok) tartott konferenciáján a parodontológiával foglalkozó laser szekcióban a legújabb eredmények és bevált kezelési technikák kerültek összefoglalásra.
Parodontológiai laseralkalmazás eszközei
Parodontológiai laseralkalmazás hatásai
Az alsó fogak vestibularis oldali tasakmélysége a laser piros színű vezetőfényéből klinikailag jól értékelhető. (Kezelés diódalaser 2-3W, 0,01 sec., 25-50 sec/foganként, Lidocain spray érzéstelenítés, 2-3 ülésben, kezelések 3-4 hetente.)
Az Ecto Derma Polyklinikán 2003.március 1-május 31 között 58 fő 35-55 év közötti betegen végzett kezelések követéses eredményeiből készített értékeléseket mutatjuk be. Laseres tasakkezelés után 12hónappal radiológiailag is értékelhető a csontappositió. (Kezelés diódalaser 2-3W, 0,01 sec., 25-50 sec/foganként, Lidocain spray érzéstelenítés, 2-3 ülésben, kezelések 3-4 hetente.) Tasakmélység változása dióda laser kezelés után (58 fő) Tasakmélység változása (mm) dióda laser kezelést követően (58 fő) (Kezelés diódalaser 2-3W, 0,01 sec., 25-50 sec/foganként, Lidocain spray érzéstelenítés, 2-3 ülésben, kezelések 3-4 hetente.)
(Kezelés diódalaser 2-3W, 0,01 sec., 25-50 sec/foganként, Lidocain spray érzéstelenítés, 2-3 ülésben, kezelések 3-4 hetente.)
Dr Gáspár Lajos • Ecto Derma Polyklinika |
|||||||||||||||