Az orvosi laserberendezések egy kisebb része / laboratóriumok, kutatóhelyek/ lényegesen nem különbözik az élet más területein / iparban, hírközlésben, kutatásban stb/ használatos készülékektől. Az emberi szervezet vizsgálatára vagy kezelésére azonban speciális készülékeket kellett létrehozni, mivel nemcsak a megfelelő lasersugarat kellett előállítani, hanem azt az emberi szervezet kívánt területére vezetni és a célterületen különböző manipulációkat végezni. További követelmény, hogy a lasert , különböző optikai diagnosztikai vagy terápiás eszközökkel össze lehessen kapcsolni, és egy időben széles körben a biztonságtechnika és a szabványosítás követelményeinek megfelelően alkalmazni. Az sem elhanyagolható szempont , hogy ezeket a rendkívül hatékony és avatatlan kezekben emiatt veszélyes eszközöket csak megfelelően kiképzett szakemberek kezeljék.

A laserforrás önmagában orvosi célú alkalmazásra nem felel meg. Az orvosi laserberendezés három alapvető funkciót teljesít:

• Kontrollált módon a megfelelő paraméterekkel rendelkező lasersugarat lehet előállítani /pontos beállítás lehetősége : teljesítmény, impulzushossz, stb./
• A lasersugarat a célterületre / testfelszín, testüregek/ lehet vezetni / fényvezetőkarok, flexibilis szálak, nyalábmanipulátorok stb./
• A célterületen a lasersugarat a szövetekbe vagy a szövetekre lehet juttatni / mikromanipulátor, kézidarab, flexibilis szálak stb./.

Az orvosi laserberendezések három nagy csoportba sorolhatók aszerint , hogy

• Sebészi célokat
• Soft laser terápiát
• Diagnosztikai célokat szolgálnak.

A kívánt hatást más-más tulajdonságú laserrel lehet elérni. Néhány készülékben ma már egyszerre több funkció is megtalálható / pl. a sebészi laserekben "low power" üzemmód, vagy a laseres kőtörő berendezésekben a diagnosztikus funkció.

A sebészi laserekre általánosan jellemző a nagy teljesítménysűrűség. A kívánt szöveti hatás általában a lasernyaláb lehető legnagyobb fokuszálásával, vagy optikai eszközök segítségével végzett szétterítésével érhető el. A sebészi laserek egyik legismertebb fajtája a CO₂ laser jellemző módon artikulációs karon vezetve jut el a célterületre, míg a másik két leginkább elterjedt - ND YAG és argonlaser - fényvezető szálon át vezethető. A műtét céljától függően kell a lasersugár teljesítményét és az expozíciós idejét beállítani. A lasernyaláb átmérőjét lencsékkel lehet megfelelő méretre beállítani, melyet vagy a kézidarabban, vagy a mikromanipulátor-operációs mikroszkópban, vagy a flexibilis szál végén helyezhetnek el. A lasersugár paramétereinek beállítása a kezelőpanelen történik, a lábkacsoló lenyomásával nyitható a fényzár melyet a nyaláb útjába építettek. A pontos célzást a láthatalan CO₂ és Nd YAG laser sugár esetében célzófényként szereplő HeNe laser biztosítja. A célzófényt és a sebészi lasernyalábot egy nyalábegyesítő szerkezet vezeti közös optikai tengelyre. A sebészeti laserfény vezetése a lasertípustól függően argonlasernél üveg vagy kvarc száloptika, Nd YAG lasernél kvarc optikai szál és üveglencsék, széndioxid lasernél tükrős-csuklós nyalábvezető rendszer és cink-szelenid , germánium vagy gallium arzenid lencsék. Itt a kvarc és az üveg nem használható. A CO₂ laser flexibilis vezetésében vagy a hullámvezető /üreges szál/ vagy speciális infravörös optikai szál ígér megoldást.

A műtőben elhelyezett berendezések sterilitását biztosítani kell, a laserműtét során keletkező égéstermékek elszívását meg kell oldani.

A soft laser terápiában szereplő laserberendezések esetében viszonylag kicsi a teljesítménysűrűség, mivel ezek teljesítménye az 1-100 mW tartományba esik. Itt a monokromatikusság, a polarizáltság, a koherencia játszanak esetenként alapvető fontosságú szerepet. A lasersugár kívánt területre juttatásakor flexibilis szálakat vagy nyalábmanipulátort használunk, a kisebb készülékek esetében nincs szükség sugárvezető eszközre. A berendezések előnye a jó szállíthatóság, a telepről történő működtethetőség, a miniatürizáció és a kezelhetőség. Ebben a csoportban a Helium-Neon laser, és a diódalaserek terjedtek el leginkább.

A diagnosztikus célokat szolgáló berendezések esetében a nagyfokú megbízhatóság, pontosság és a megfelelő felbontóképesség játszik fontos szerepet. Ugyancsak lényeges a magas fokú automatizáltság, a kis mintaanyagokból való adatnyerés lehetősége.