Fogorvosi diagnosztikai vizsgálatok jelentősége napjainkban
Beam Ecto Derma Polyklinika Fogászati Diagnosztikai Központ, Budapest
(Igazgató: Dr Gáspár Lajos egyetemi docens)
Dr Gáspár Lajos és Dr Barna Zsuzsa

Évtizedes fogorvosi oktatói gyakorlat szerint az egyetemi hallgatók felé azzal a hasonlattal érzékeltetők a szájüregi mikrobiológiai viszonyok: hogy az emberi bélcsatorna alsó végének flóráját virágoskertnek nevezhetjük a szájüregéhez képest. És valóban enyhén kifejezve: a szájüregben valóban "sokminden" megtalálható. Ezt a megfogalmazást sokszor a gyakorlat még tulszárnyalja és olyan esetekkel találkozhatunk melyek igen sokszor állitják nehéz feladat elő a fogorvosokat. És itt nemcsak a rendkivül elhanyagolt szájhigiénével rendelkező "csőlakók" esetéről van szó, hanem sokszor példamutató szájápolási kulturát müvelő betegek esetén tapasztalunk makacs gyulladásos és egyéb panaszokkal járó elváltozásokat. Látszólag tökéletes szájhigiénia mellett előrehaladott tapadásveszteséget, a fogak meglazulását és korai elvesztését. Sok esetben "befolyásolhatatlan" inygyulladással, az implantátumok érthetetlen elvesztésével, a fogsor alatt folyamatos gombásodással találkozunk. A betegek egy része ezek miatt a fogorvost okolja, valami hibát feltételez, nem értik miért nem tudják megoldani évtizedek óta egyszerü problémáját, miért kell igen költséges fogpótlásait idő előtt elveszitenie.

A fogorvos a mindennapi munkája során naponta szembesül az íny- és fogágybetegségek kérdésével. A magyar lakosság mintegy 95%-a szenved inygyulladásban, ez ugyan kisebb-nagyobb foku, de a destruktív fogágybetegségtől a lakosság mintegy 20%-a, közel 1 millió ember szenved. Ezeknek a betegeknek az ellátása nehéz- az esetek döntő részében ezidáig "megoldhatatlan" - feladat elé állította az orvost, hacsak a fogextractiót nem számitjuk "megoldásnak". A probléma végleges rendezésére tett próbálkozások eredményét mutatja az a felmérés is, melyben 12 500 sorkatonának (18-20 éves "egészséges" férfiak) a fogazatát értékelve meállapitottuk, hogy minden 100 főből 14 részére a nagyfoku foghiányok miatt fogsor készitendő. A hazánkban elvégzett extrakciók okai között megszaporodott a parodontitis miatti foghuzások száma, ezek Gera adatai szerint elérik a 40%-ot. 45 év felett az extrahált fogak tulnyomó részét emiatt távolitják el.

Szinvonalas fogorvosi munka nem végezhető a nyilvánvaló mikrobiológiai kórokok csökkentése vagy megszüntetése nélkül. Ennek hiányában az eredmény csak átmeneti lesz, az elkészitett munkák azok kihordási idejüknél jóval hamarabb mennek tönkre és gyakran konfliktus forrásaivá válnak orvos és beteg között. Az esetek nagyrészében elegendő lehet az alapos depurálás, de óvatosságra int ismert vagy sokszor nem ismert rizikópáciensek esetén a közismert bakteriémia jelentkezése. Emiatt elengedhetetlenül szükséges a beteget szájüregi mikrobiológiai vizsgálatra küldeni és a szakember tanácsai szerint eljárni. Az egyénre szabott megfelelő gyógyszeres kezelés jelentősen hozzájárulhat a fogorvosi munka sikerességéhez, a sokszor sulyos iatrogén - esetenként fatális - szövődmények elkerüléséhez.

Az utóbbi évtizedben tudományos kutatások célpontjába került az íny- és fogágybetegségek mikrobiológiai viszonyainak elemzése. Ezek a munkák rávilágítottak a szoros összefüggésre a dentális plakk baktériumai és az íny- és fogágybetegségek között. Ugyancsak felfedezhető mikrobiológiai összefüggés egyéb szájnyálkahártya elváltozások (stomatitis, denture stomatitis, cheilitis angularis, nyelv és bucca gyulladásos folyamatok) hátterében. Ezek mikrobiológiai vizsgálatok alapján adott terápiás javaslatokkal többségében sikeresen kezelhetők.