A szőrszál növekedési fázisai:
A szőrszál növekedése a szőrtüszőben nem folyamatos, hanem un. ciklusokon megy át. A növekedési, vagy anagén fázisban, amelynek időtartama testtájanként változó, a hajhagyma szorosan tapad a kötőszöveti alaphoz a matrix sejteken keresztül. Ezt az időszakot követi az átmeneti fázis, a katagén időszak, amely során a sejtek szaporodása leáll és a haj/szőrhagyma alapjáról leválva a follikullus csatornában felfelé vándorol. A katagén periódus időtartama kb. 3-4 nap, amely után a nyugalmi, vagy telogén fázis következik. A szőrtüsző magasan helyezkedik el a szőrcsatornában, várva a kilökődést, azaz a szőrszál kihullását. Ezen fázisok, az anagén, a katagén és a telogén időszak váltakozását nevezik a szőrváltás folyamatának.

A szőrváltás ritmusát több tényező befolyásolhatja. Függ az illető tápláltsági állapotától, befolyásolhatják endokrin tényezők. Terhesség alatt, pl.: növekszik az anagén hajszálak száma, ugyanakkor a szoptatás idejét inkább a telogén túlsúly jellemzi.
Mint ahogy a szőrszál erőssége, növekedési időtartama is változik a különböző testtájakon, sőt azonos testtájon is különböző az egyes szőrszálak növekedési fázisa. Ennek ismerete alapvetően szükséges a szőreltávolítás műveletéhez (főleg a laseres szőrtelenítésnél). Egyes számítások szerint kb. 2 millió szőrszál van az emberi bőrben, a hajas fejbőrön cm-ként kb. 150-300. A hajas fejbőrre számított hajszálak számított hajszálak száma 100000-re tehető.

De vajon mi okozza a nem kívánatos szőrszálak fokozott növekedését?
A fokozott szőrnövekedés 2 részre osztható, a hirsutismusra és a hypertrichosisra.
A hypertrichosis: Az egész szőrzet fokozott növekedése és dúsabb volta - ide értve a nem hormon érzékeny területeket is, mint pl. a végtagok, homlok, szemöldök stb. Ezekben az esetekben nem mutatható ki a háttérben hormonszint eltérés. Ez a jelenség mindkét nemnél előfordulhat.
A hirsutismus: a színtelen piheszőrzet átalakulása durva, hosszú, pigmentált szőrzetté a hormon-érzékeny területeken /például az arcon, alhason, mellkason /. Ez a jelenség csak nőkön fordul elő és ilyen esetekben fontos a hormonális háttér vizsgálata.

Idiopátiás / ismeretlen eredetű/ családi hirsutismus: ezekben az esetekben hormonális eltérés nem mutatható ki - ez a gyakoribb formája, az oka a bőr fokozott érzékenysége lehet a férfihormonok/ az androgének/ iránt.
Valódi hirsutismus: mindig az androgén hormonok fokozott termelése mutatható ki.
Oka lehet:
  1. Mellékvese betegségek
  2. Petefészek betegségek (polycystás petefészek gyakori oka a hirsutismusnak, menstruációs zavarokkal jár együtt).
  3. Petefészek és mellékvese daganatok: ezek androgén hormont termelő daganatok.
Jellegzetes tünet a hirsutismus hirtelen kezdete, az izomtömeg növekedése, a hang mélyebbé válása.
Hyperprolactinaemia: ritka oka a hirsutismusnak, a mellékvese fokozott androgén termelését okozza. A hirsutismus általában gyógyszerekkel nehezen befolyásolható.

Szőrtelenítés hagyományos módszerei:
A gyantázás:
A legősibb eljárás egyike. Nemcsak kozmetikus szakember végezheti, hanem otthon egyszerű alapanyagokból (cukor) is elkészíthető a "tépőanyag". A gyantának ma már mindkét formája, (a meleg és a hideg gyanta) egyaránt hozzáférhető a kozmetikai ipar fejlődésének köszönhetően, használata hetekig tartó szőrtelenedést eredményez.
Hátránya: kellemetlen fájdalommal jár, esetenként felületfertőzés léphet fel és a pihés szőrzet megerősödhet.

A borotválás:
Legegyszerűbb és leggyorsabb eljárás, kell hozzá egy jó borotva (pengéje), szappan vagy borotvahab és máris kész a mű.
Hátránya: rövid ideig tart, a visszanövő szőrszálak látványa, érdes tapintása, valamint az azzal járó viszketés kellemetlen. Időnként szőrtüszőgyulladás is felléphet.

Kémiai szőrtelenítők:
Eszközei speciális krémek, gélek, habok. A szőrszál kreatin struktúráját oldják, kb. 1mm mélységben, ezáltal fájdalommentesen 2 hétig tartó szőrtelenedést eredményeznek.
Hátrányuk: irritatív, gyulladást, sőt allergiát is okozhatnak

Epiláció elektromos készülékekkel:
A csipeszekhez hasonlóan a gyökerestől távolítja el a szőrszálakat. Eredménye és hátránya megegyezik a gyantáéval, azzal a különbséggel, hogy lényegesen nagyobb fájdalommal jár a művelet.

Elektromos epilálás:
Nagy gyakorlatot kívánó, aprólékos munka.  A follikulus csatornán át szőrtüszőbe bevezetett elektróda segítségével roncsolják a szőr bulbusát. Korábban az un. elektrolysis eljárást alkalmazták galvánáram segítségével. A későbbiekben -sőt még manapság is használatos - a diatermiás módszer terjedt el "hideg kausztika "alkalmazásával, ugyan csak a szőrtüsző nyílásán bevezetett nagyon vékony epilációs tű segítségével. Az epilációs tű hegye körül keletkező hő koagulálja a hajszemölcs sejtjeit, azok roncsolódnak, ezáltal gátolódik az újabb szőrszál termelődése .A módszer legfőbb hátránya a szubjektivitása , meg kell érezni, hogy elértük a szőrtüszőben a matrix sejtjeit, és megfelelő ideig leadni az elektromos áramot, ami nem mindig sikerül . Ez viszont, gyakran, hegképződéssel és barnás elszíneződéssel jár,nem beszélve a nagyfokú fájdalomról, ami a sok tűszúrás okoz.

A laseres szőrtelenítés:
Mindenki tudja saját tapasztalatából, hogy a szőrszálak eltávolítása, pl.: gyantázással, esetleg csipesszel általában időleges, a szőrszálak visszanőnek. Ennek az az oka, hogy a szőrnövekedésért felelős struktúra / a matrix/ nem roncsolódott szét. A szőrszálak termelése, mint már említettük az előzőekben, a haj /szőrhagyma matrix sejtjeiből történik. A szőrszál eltávolításakor maradnak olyan ép sejtek, amelyekből újabb ép szőrszál nő és ezt követően folytatódik változatlanul növekedési ciklusa. A laseres epilálás forradalmi változást hozott a szőrtelenítés megoldására. Ezen laser készülékek alkalmazásával viszonylag fájdalommentesen tartós eredmény érhető el. A laseres szőrtelenítés a follikulus szelektív roncsolása, módját illetően a szelektív fotothermolysis elvén alapul. Az eljárás elméletét eredetileg éreredetű elváltozások kezelésére dolgozták ki, majd kiderült, hogy az elképzelés a szőrszálak eltávolítására is alkalmazható. A szelektív fotothermolysis alapja a fény specifikus elnyelődése a célszövetbe, azzal a céllal, hogy a környező szövet károsítása nélkül pusztítsa el azt. Ez a hatás azáltal érhető el, hogy a megcélzandó szövet specifikus festék/pigment/ tartalmú, szakmai kifejezéssel specifikus chromophorát tartalmaz, amely elnyeli a fényt. A szőreltávolítás folyamatában a sajátságos melanin pigment révén a fény abszorbeálódik/elnyelődik/ a szőrszál tengelyébe és a follikulusban hőenergiává alakul át. Amikor a hőmérséklet eléri a megfelelő hőfokot a matrix sejtjeiben, irreverzibilis, helyrehozhatatlan károsodást idéz elő a környező szövetek károsítása nélkül.

Ez a hatásmehanizmus csak a növekedési fázisban lévő szőszálak esetében érvényesül, mert ezek éríntkeznek a matrix sejtjeivel. A nyugalmi fázisban lévő szőrszálakra a laseres szőrtelenítés hatástalan, mert ezek nem érintkeznek a matrix sejtjeivel, igy nem tudják eljuttatni a hőenergiát matrix sejtjeihez, ezek épek maradnak, és a következő ciklusban új, ép szőrszálat növesztenek. Igy érthető, hogy a megfelelő eredmény eléréséhez, több kezelésre van szükség/általában 4-7 alkalom/. A laseres szőrtelenítés előfeltétele, hogy a szőr színe sötétebb legyen a bőr színénél. Ily módon nagyobb mértékben nyelődik el a fény a szőrszálakban, mint a környező szövetben és szelektíve a szőrtüszőre fejti ki hatását. Így értelemszerűen a beavatkozás a pihés, világos és ősz szőrszálak esetén nem hatásos.