A XX.század közepe óta az allergiás betegségek  gyakorisága rohamosan  növekszik,   különösen gyors ez az ütem a civilizált országokban. Hazánkban az allergiás megbetegedések előfordulási gyakorisága oly mértékben nőtt, hogy elérte a lakosság  egynegyedét. Az allergiás szénanáthások száma a lakosság 16-17%-t érinti, a legkülönbözőbb bőrallergiák minden ötödik ember életét keserítik meg, míg táplálékallergiában, gyógyszerérzékenységben körülbelül a lakosság két százaléka érintett. Magyarországon a nyilvántartott felnőtt asthmások a populáció 2%-t teszik ki, a valós adatok ennél magasabbak.  Mivel egy-egy betegnél többfajta túlérzékenységi reakció is megjelenhet, így ezek a számok részben fedik egymást - ezek alapján a magyarországi allergiások számát általában harminc százalék körülire becsülik.

A történelem számos alakjáról leírták, hogy valamilyen érzékenységben szenvedett. A feljegyzések szerint a hatezer évvel ezelőtt élt Menész egyiptomi fáraó a méhcsípésre, Hippiász az i. e. V. században a virágporra, a középkori III. Richárd a földieperre volt érzékeny. Évről évre egyre több embert érint, egyre kellemetlenebb tüneteket okoz a pollenérzékenység. A feketeüröm, a parlagfű és a többi allergizáló gyom évszázadok óta megtalálható az ember környezetében. Azt, hogy ezek ennyire agresszívvá váltak, a civilizációs ártalmak egyenes következményének tekintik a szakemberek, mivel a különböző szennyező anyagok által sérült, tönkretett nyálkahártyán a pollenek könnyebben meg tudnak tapadni. Ráadásul sok esetben maguk a pollenek is szennyezettek korommal, egyéb égéstermékkel, porral. Nem véletlenül olyan sokan reagálnak az útszéli, tehát erősen szennyezett környezetben növő parlagfű pollenjére.

Korunk népbetegsége az allergia. Kialakulásában szerepet játszhat az öröklött hajlam, de legtöbbször a környezetben lévő allergénektől függ, hogy kialakul-e egy betegség vagy sem. Az iparosodás, a környezeti változások szintén elősegítik kialakulását. Az erősen szennyezett környezet hat szervezetünkre; ételeink színezőanyagai, tartósítószerek,  gyógyszerek, a mosáshoz és a takarításhoz használt vegyi anyagok, a műanyag tárgyak. A szennyező anyagokat folyamatosan belélegezzük, vagy megtapadnak a pollenek felszínén, a virágpor belégzésekor a rátapadt szennyező anyagok, porok, különböző oxidok izgatják a légutak nyálkahártyáját. Ez jelentősen növeli az allergének szervezetbe jutását és ezzel az allergizálódást.

Az immunrendszer működése alapvetően szerepet játszik az allergia kialakulásában és fennmaradásában. Az allergiás megbetegedést az immunrendszer túlzott működése okozza. Míg egészséges embernél az allergének semmilyen reakciót nem váltanak ki, addig az allergiával küszködő embereknél a normálisnál erősebb válasz alakul ki , az allergéneket ártalmas anyagként ismeri fel és védekező mechanizmussal lép fel ellenük. Régóta ismerjük az allergiás betegségek családi halmozódását. Egyik szülő allergiás megbetegedése esetén az egyébként 10%-os esély az allergiás megbetegedésre 40-50%-ra növekszik, ha mindkét szülő valamilyen allergiában szenved ez 60% fölé emelkedhet.  Csecsemő és kisgyermekkorban  leggyakrabban a bőr és ételallergiák jelentkeznek, későbbi életkorban inkább a légúti allergiás tünetek kerülnek előtérbe.
 
Az allergiás problémák megoldása a reakciót kiváltó anyag (antigén) elkerülése amennyiben ez lehetséges. De ez a gyakorlatban szinte lehetetlen. Ennek ellenére mégsem vagyunk teljesen tehetetlenek, mert ha ismerjük a kiváltó okot, az allergént, akkor óvintézkedésekkel az expozició esélye jelentősen csökkenthető. A pollenérzékeny betegen segíthet, ha csukott ablak mellett alszik, minden nap megmossa a haját, alaposan kiöblíti orrát. Háziporatka-allergia esetén kidobjuk a lakásból a szőnyegeket, a plüssállatokat, falvédőket és egyéb porfogókat, hasznos megoldást jelenthet a szeretett plüssjáték legalább 12 órás fagyasztása,  ill. szivacsos töltőanyag esetén  magas hőfokon történő kimosása, mely szintén atkaölő hatású. Az ágyneműt 60°C-on „főzőmosással mossuk”, mert az atka ezen a hőfokon már elpusztul. A takarítás allergiás rohamot válthat ki, ezért ezt ne a beteg végezze, vagy csak védőmaszkban tegye. Az állati szőrre allergiás beteg környezetéből fontos eltávolítani az állatot,  a szőrméket, a szőnyeget, a tollpárnát, de fontos tudni, hogy a házi kedvencek nem csak a szőrükkel, hanem a legkülönbözőbb testváladékukkal a benne lévő fehérjék révén ugyancsak allergizálnak. Az állati szőrök más allergéneknek mint pl. atkáknak is otthont adnak.

Újabb tudományos eredmények rámutatnak arra, hogy a betegség kialakulásához vezető egyik legfontosabb faktor a stressz. Az allergiás betegek az állapot jelentkezését megelőzően gyakran éltek át magas stresszel járó élethelyzetet. A szervezet, amely jelentős stressznek van kitéve, kevésbé tud ellenállni a környezetből érkező ártalmaknak, és az immunműködésben is gyengülés figyelhető meg. Ezen alapul, hogy a szorongás csökkentése, a stresszel szemben kialakított ellenállás és a relaxációs technikák elsajátításának segítségével próbáljuk az allergiás betegek állapotát javítani.

Az allergia tehát olyan betegség, amelynek kialakulásában mind pszichológiai, mind fizikai tényezők közrejátszanak. Csak akkor tud az orvos segíteni, ha pontosan ismert az allergia természete, fajtája, megismerjük mik az allergiát kiváltó tényezők. Ezért is döntő jelentőségű a prevencióra / megelőzésre / való törekvés mellett a betegség időben történő diagnosztikája.

A legfontosabb allergiafajták:

Allergiás conjunctivitis / kötőhártya-gyulladás /

Különböző irritáló anyagok (sampon, por, füst, klórozott víz), allergének, vírusok, baktériumok,  okozhatnak kötőhártya-gyulladást.
Fontos tisztázni a kiváltó tényezőt! Míg az allergiás kötőhártya-gyulladás nem fertőző, szimmetrikusan / mindkét szemen / jelentkezik, addig a bakteriális és virális forma  lehet féloldali és fertőző.

Az allergiás kötőhártya-gyulladás tünetei között a kötőhártya vörössége, könnyezés, szemviszketés, homályos látás , szemhéj-duzzanat fordul elő.
Jól kezelhető antihisztaminnal, kromolinnal vagy az allergén kerülésével. Az előbbiek hatástalansága esetén helyi szteroid használata is szóba jön,de a lehetséges mellékhatások / pl. szürkehályog, zöldhályog / miatt szigorú orvosi ellenőrzés mellett.

Asztma

Az asztma krónikus tüdőbetegség, melynek egy részét ismert allergének (pl. pollenek, gombaspórák, állati szőrök) provokálják / allergiás asztma /, illetve az aszthma egy másik formájának okát nem ismerjük / nem allergiás asztma /.
Számos egyéb tényezőről tudunk mint trigger faktor /kiváltó ok/, mely rohamot vált ki mindkét csoportban pl. fizikai terhelés, aszpirin / egyéb más gyógyszerek /, irritáns anyagok, pszichés komponens,  léguti fertőzés / általában vírusok okozta megfázás /. 
A betegség lényege, hogy a levegő szabad áramlása akadályozott a légutakban. A hörgőcskék körüli izmok összehúzódnak, szűkítve ezzel  a légutak átmérőjét (bronchospazmus), valamint a gyulladás okozta nyálkahártya duzzanat és sűrű nyáktermelődés tovább fokozza a szűkületet./  Mindhárom tényező légáramlási akadályt képez és a beteg úgy érzi nem kap levegőt. Légzési nehezítettség, gyakori köhögés, sípoló légzés alakul ki. A tünetek jellemzően éjszaka jelentkeznek.
Diagnosztikájában a légzésfunkciós vizsgálat, a provokációs teszt, az allergiavizsgálat, vérvizsgálat, mellkasröntgen esetenként egyéb módszerek segítenek. Kezelésében a triggerek   elkerülése, gyógyszerek, / két fő csoportja van: rohamoldók és megelőző szerek /,  életmód játszanak szerepet. A kezelés célja, hogy a beteg teljes életet éljen, fizikai aktivitása egészséges társaival megegyező  legyen, betegsége ne zavarja életvitelét, rohamoldójára ritkán szoruljon, a gyógyszeres kezelés minél kevesebb mellékhatást okozzon. A gyógyszeres kezelésen kívül légzőtorna, relaxació, különböző állapotjavító eszközök / légtisztító, inhalálás, sópipa / hatékony kiegészítők lehetnek, de a gyógyszeres kezelést nem helyettesítik!  Megfelelő kezeléssel minimálisra csökkenthetők a tüneteket és a beteg jó állapotban tartható.