Ételallergia vagy intolerancia

A táplálékallergia a szervezet túl heves reakciója az élelmiszerek - általában - fehérje eredetű alkotórészeire. Az eset súlyosságát tekintve járhat akár eszméletvesztéssel is - úgynevezett anafilaxiás sokk következtében.

Az emberek öt százaléka allergiás valamilyen ételre, annak valamely alkotórészére. A hagyományos ételek alapanyagai mellett a mesterséges adalékok is okozhatnak problémát, de a szervezet mégis az alapvető élelmiszerek fehérjealkotóira reagál kórosan; a tejre, tojásra, halra, csonthéjasok magjaira, halra, kagylóra. A szervezet antitesteket termel ellenük, mintha ezek fehérjéi kórokozók fehérjéi lennének. A táplálékallergia esetén tehát a tévedő immunrendszer okozza a problémát.
A tünetek között az emésztőrendszeri tünetek (a hányás, a hasmenés, a gyomorgörcs és székrekedés) - mellett okoznak bőr- és légúti tüneteket is, kiütést, szénanáthát, köhögést. A táplálék-allergénekre jellemző, hogy röviddel elfogyasztásuk után nagyon heves, segítség nélkül fulladással járó légúti reakciót, azaz gégeödémát vagy akár anafilaxiás sokkot is képesek kiváltani, s e tünetek a táplálék ismételt fogyasztása esetén újra jelentkeznek.

Az allergének diagnosztizálására jól bevált a bőrteszt, akárcsak a pollenallergiánál, de szükséges lehet vérből specifikus ellenanyag meghatározása, eliminációs ás provokációs próbák elvégzése. Sokat segíthet a gondosan vezetett betegnapló / figyeli mikor mit eszik, mikor, milyen tünetek jelentkeznek /. A tisztázást bonyolítja, hogy bizonyos élelmiszerek valójában nem allergiát, csak ahhoz hasonló panaszokat, ételérzékenységet / intoleranciát  / okoznak. Ebben az esetben nem az immunrendszer válaszáról van szó, hanem bizonyos ételek irritálják az emésztőrendszert, alapulhat enzimhiányon / pl. laktóz érzékenység /,okozhatják szulfitok mely megtalálható a vörösborban, nagy mennyiségű hisztamin és tiramin tartalmú  ételek pl. sajtok, alkoholtartalmú italok, tonhal, kolbász és hisztamin felszabadító táplálékok pl.  paradicsom, csokoládé, hal, eper.
Fő különbség az ételallergia és intolerancia között, hogy az előbbinél a kiváltó allergén minden esetben tünetet okoz mennyiségtől függetlenül, utóbbi dózisfüggő. 

Fémallergia

Különösen a fogászatban jelentkező allergiás problémák, mind az orvosok, a fogtechnikusok mind a betegek között naponta számos kérdést vetnek fel főleg a fémekkel kapcsolatban. Az esetek növekvő és egyre hatalmasabb száma miatt célszerű a legfontosabb tudnivalókkal foglalkozni.  Az 1980-as években a lakosság egyre jelentősebb részénél figyelték meg az „általános” allergiás megbetegedések (légúti, bőr, étel, gyógyszer stb.) elszaporodását. Az 1990-es évek elejétől a fogorvosi kezelésekkel összefüggésben, a fogászatban alkalmazott anyagokkal szembeni allergia gyakoribb előfordulása, majd egyre jelentősebb számú jelentkezése figyelhető meg.

Vegyi anyagokkal, fémekkel, egyéb allergénekkel történő érintkezés helyén – ha a szervezet előzőleg ezekkel szemben szenzibilizálódott / érzékennyé vált /  – akut gyulladás jön létre, beszűrődés alakul ki. Ha az anyaggal a kontaktus tartós, a gyulladás idültté válik. A tünetek mutatkozhatnak a kontaktus helyszínén, vagy „szóródhatnak” más területekre is (bőrön át keletkezett kontaktust követően a nyálkahártyára, nyálkahártyával való érintkezés után a bőrre stb.). Jellemző az égő érzés, viszketés, vérbőség, hólyagocskák jelentkezése, elszarusodott felület kialakulása.

 A bőr- vagy nyálkahártya felszínre kerülő szerves anyagok közvetlenül, a szervetlen anyagok fehérjékhez kötődve válnak allergénné. A fehérjék lehetnek a hám saját fehérjéi is, ezért krónikus esetekben autóimmun reakció is létre jöhet.

Jelentős szerepe van a környezetben fellelhető irritáló anyagoknak (mosószerek, kozmetikumok, vegyi anyagok) a szenzibilizáció kiváltásában, melyek bőrrel érintkezve a háztartásokban, irodákban, egyes más foglalkozási ágakban sok probléma forrásai. Mivel  ezek között gyakori a fogászatban is alkalmazott anyag (pld.. háztartásokban tisztítószerekben króm, nikkel, formalin, az irodákban nikkel, fenol, műanyagok) így az előzetesen ezen helyeken szenzibilizálódott személyek a fogászatban is alkalmazott anyagra allergiásakká válhatnak anélkül, hogy valóban fogászati kezelés okozta volna allergiájukat. Ez az egyik magyarázata a fogászatban egyre tömegesebben tapasztalható allergiás problémáknak és erre utal a fogászati anyagokra bőrtesztvizsgálat során bizonyított allergiás esetek között a nők sokkal gyakoribb - 85-90%-os - előfordulása. A bőrtesztvizsgálat során a beteg hátára speciális ragtapaszokkal helyezik fel az egy-egy csepp tesztanyagot, majd 48 és 72 óra múlva a tapasz helyén keletkező bőrpír leolvasásával igazolható az egyes anyagokkal szembeni allergia. Csak erre specializálódott fogászati allergiaanyagokkal felszerelt diagnosztikai központban (több mint 30 féle fogászati anyag vizsgálata történik) célszerű a vizsgálat elvégzése, mivel ha csak 1-2 anyagot vizsgálnak nem ad elegendő információt.
Igen nagyszámú ember visel évtizedeken át fémeket és más anyagokat a szájában észrevehető károsodások nélkül. Akik számára ugyanezen anyagok különböző helyi és általános reakciókat okoznak, ott számolni kell az adott anyagnak az illető személy szájában történő kioldódásával (ha nincs kioldódás nem jön létre reakció ). Ennek létrejöttében a biológiai, kémiai, elekrokémiai korrózió játszik szerepet mely okozhat látható közvetlen tüneteket is (ínyszél és nyálkahártya tetoválódás). A folyamat  a szervezet szenzibilizálódásához,  allergizálódásához vezethet. Ezután következményes betegségek kialakulása jöhet létre (szájüregi elváltozások, bőrbetegségek stb.).

A szervezeti károsodás létrejöttében és fenntartásában szerepet játszó kioldódást mutató anyagok maradéktalan eltávolítása indokolt, mely után várható a másodlagos jelenségek súlyosságának csökkenése, megszűnése ( 8-10 nap után).

Az igazoltan allergiás reakciót okozó fogászati anyagok eltávolítása akkor is indokolt, ha feltételezhetően nem a fogászati munka során keletkezett a szenzibilizáció, hanem az már korábban kialakulhatott (pld, fülbevaló, óralánc stb.).

Fényérzékenység

Napfény hatására különböző kiütések, foltok jelenhetnek meg. Ez a fényérzékenység, melynek bizonyos formái egyben a bőrrák kockázatát is jelentősen növelik. Leggyakoribb az UVA érzékenység, de egyidejűleg UVA, UVB,ill. látható fényérzékenység is fennállhat. Fontos tudni, hogy fényérzékenységre hajlamosíthatnak bizonyos gyógyszerek / pl. antibiotikumok /, kémiai anyagok / kátrány tartalmú készítmények /,illatanyagok. Fényérzékenység figyelhető meg egyes autoimmun betegségekben pl. lupus erythematosus / LE /, bizonyos genetikailag determinalt kórképekben pl. bíborbaj /porphyria /.

Gyógyszerallergia

Közismert évtizedes a penicillin vagy a novocain allergia előfordulása, de ma már gyógyszerek, hatóanyagok egész sora okozhat ismerten allergiás jelenségeket. Ezek vizsgálata különleges feltételeket igénylő rendkívül  nagy körültekintést megkövetelő feladat. Általában kórházi körülmények között végezhető a diagnosztika.