Fémtömések

A fogászatban jelentkező allergiás problémák, mind az orvosok, a fogtechnikusok mind a betegek között naponta számos kérdést vetnek fel. Annak ellenére hogy a problémakör egyes részei még nem eléggé tisztázottak, az esetek növekvő és egyre hatalmasabb száma miatt célszerű a legfontosabb tudnivalókkal foglalkozni és összegezni a rendelkezésre álló ismeretanyagot.

Az 1980-as években a lakosság egyre jelentősebb részénél figyelték meg az "általános" allergiás megbetegedések (légúti, bőr, étel, gyógyszer stb.) elszaporodását. Az 1990-es évek elejétől a fogorvosi kezelésekkel összefüggésben, a fogászatban alkalmazott anyagokkal szembeni allergia gyakoribb előfordulása, majd egyre jelentősebb számú jelentkezése figyelhető meg.

Különös hangsúlyt ad a kérdésnek a fogászati anyagokkal kapcsolatba hozható megbetegedések egy jelentős része esetén a felmerülő iatrogén jelleg ( a gyógyítás során okozott károsodás), mivel azt az orvos által a szervezetbe behelyezett anyag esetén még a nagy körültekintéssel végzett kezelés kapcsán sem lehet keletkezését kizárni. Az allergiás fogbetegek kezelése, különösen pedig fogpótlással történő ellátása igen jelentős orvosszakmai-, technikai-, társadalombiztosítási-, költség-, etikai, jogi- kérdéseket hordoz magában.

Allergiás reakciók
Hazai bőrgyógyászati szakkönyvek adatai szerint a bőrbetegségek nagyobbik része immunológiai eredetű, a bőrbetegek több mint fele ennek következtében kerül szakorvoshoz. A fogorvoshoz forduló betegek között hasonlóan sok az olyan akut de még több a krónikus szájüregi megbetegedéssel jelentkezők száma, mely esetek hátterében az immunológiai ok szintén valószínűsíthető.

Az immunrendszer rendkívül bonyolult, interakcióktól összetett hálózatszerű apparátus, melynek bármely részében keletkező zavar kóros jelenségek változatos képét okozhatja. A szájüregben és a bőrön igen gyakran előforduló - legtöbbször kontakt úton keletkező - különböző vegyi anyagok, gyógyszerek stb. okozta allergiás jelenségek az un." IV. típusú késői allergiás reakció csoportjába tartoznak. A IV. típusú allergiás reakció során az allergén fixálódik a szöveti sejtekhez, majd a keringésből T-lymphocyták érkeznek a helyszínre és 24-72 óra elteltével hozzák létre - és tartják fenn - lokálisan az allergiás reakciót, a következményes gyulladást.

Allergén lehet minden olyan anyag, mellyel az emberi szervezetet szenzibilizálni(túlérzékenyíteni) lehet. A kismolekulájú anyagok (pld. fémionok) általában makromolekulákhoz kapcsolódva fejtik ki allergén hatásukat, szenzibilizálják a szervezetet és okoznak következményes megbetegedéseket (ekcéma, ínygyulladás stb.). A túlérzékenység kiváltásában szerepet játszó anyag allergén mivoltának igazolására alkalmas a bőrteszt vizsgálat (bőr allergiás próba), melynek során az illető személy bőrére ragasztott vizsgált anyag 24-72 óra múlva helyi gyulladásos reakciót (késői típusú bőrreakció) kiváltva diagnosztizálható. Ha a szervezet bármely területén ezzel az anyaggal kontaktusba kerül a -gyulladásos - reakció létrejöttére és fennmaradására lehet számítani.