A fogászati anyagok - elsősorban fémek - leggyakrabban a szájnyálkahártyán vagy a bőrön játszhatnak szerepet allergiás tünetek létrejöttében. Nehéz meghatározni az allergiát kiváltó eredeti tényezőt. Fontos egyes vegyi anyagok, mosószerek, a környezetben előforduló anyagok, a kozmetikumok, nem elhanyagolható a munkahelyi, hobbi, bizsuk kiváltotta érzékenység sem. Amennyiben az illető anyag iránti érzékenység már kialakult, a fogászati anyagok tekintetében is allergiás jelenségekkel találkozunk. Azt figyelembe kell venni, még azokban az esetekben is amikor azt eredendően nem fogászati anyag váltotta ki. Így például annak a betegnek akinek fémtartalmú fülbevaló okozott egy fémmel szemben túlérzékenységet, annak az illető fémet tartalmazó ötvözetből nem készíthető fogmű, mivel az biztosan allergiás reakciót váltana ki akkor is, ha előzetesen a beteg sohasem viselt fogművet. Fémtartalmú munkák készítése előtt tehát a fogászati bőrteszt allergia vizsgálat elvégzése feltétlenül indokolt más országokhoz hasonlóan hazánkban is, mivel a fogászati anyagokkal - különösen a fémekkel - szembeni túlérzékenység ma már igen jelentős számban fordul elő.

Elsősorban a megfelelő fémötvözetek kiválasztása jelent problémát. A klinikai vizsgálatokban hasznos minden bizonyítottan értékelhető eljárás, mely információt szolgáltat az anyagok és a szervezet kölcsönhatására vonatkozóan, az anyagok szájüregbeli viselkedésével kapcsolatban.

Fogászati anyagok okozta szervezeti károsodás mechanizmusa

Az emberi szervezet idegen anyagokkal szembeni reakciójának létrejöttéhez szükséges:

Az illető anyagnak a szervezettel való közvetlen kontaktusa
Ez a fogászati anyagok esetén vagy a fogászati műveletek során történik (lenyomatvétel, gyógyszeres ecsetelés stb.) vagy a fogászati munka során beépítésre kerül (tömés, fogpótlás stb.)
Az anyagnak a szervezet által történő felismerése,
Akkor képes a szervezet az anyag felismerésére, ha annak részecskéi (atomjai, ionjai, molekulái stb.) hozzáférhetőek a szervezeti védekező apparátus sejtjei számára, vagyis az anyag részecskéi oldatban vannak. Ehhez az anyagnak vagy eleve oldatban kell lennie (lenyomatanyag, gyógyszer stb), vagy felületéről kioldódási jelenségeket kell mutatnia (kémiai-, elektrokémiai-, biológiai korrózió). Stabil felszínű, kioldódást nem mutató anyag melynek részecskéi nem kerülnek a nyálba (nem oldódik) a szájüregben nem okoz szervezeti reakciót ("szájálló" anyagok)

A megfelelő védekező rendszer aktív működése ( pld. immunszupresszíó esetén nincs védekező reakció)
Másodlagos válaszreakciók létrejötte (csalánkiütés, gyulladásos jelenségek stb.)
Igen nagyszámú ember visel évtizedeken át fémeket és más anyagokat a szájában észrevehető károsodások nélkül. Akik számára ugyanezen anyagok különböző helyi és általános reakciókat okoznak, ott számolni kell az adott anyagnak az illető személy szájában történő kioldódásával (ha nincs kioldódás nem jön létre reakció ). Ennek létrejöttében a biológiai, kémiai, elekrokémiai korrózió játszik szerepet mely okozhat látható közvetlen tüneteket is (ínyszél és nyálkahártya tetoválódás). A folyamat a szervezet szenzibilizálódásához, allergizálódásához vezethet. Ezután következményes betegségek kialakulása jöhet létre (szájüregi elváltozások, bőrbetegségek stb.).

A szervezeti károsodás létrejöttében és fenntartásában szerepet játszó kioldódást mutató anyagok maradéktalan eltávolítása indokolt, mely után várható a másodlagos jelenségek súlyosságának csökkenése, megszűnése ( 8-10 nap után).

Az igazoltan allergiás reakciót okozó fogászati anyagok eltávolítása akkor is indokolt, ha feltételezhetően nem a fogászati munka során keletkezett a szenzibilizáció, hanem az már korábban kialakulhatott (pld, fülbevaló, óralánc stb.).

Fogászati anyagok allergia vizsgálata

Epicutan teszt végzése:

Ecto Derma Polyklinika
Budapest 1085. József krt.37.
Tel: 317 8175, 266 8886