A fogkrém a fogkefe mechanikai tisztító hatását segíti elő. Megkülönböztetünk abrazív anyagokat tartalmazó fogkrémeket és abrazív anyagokat nem tartalmazó fogzseléket. Az abrazív anyagok fokozzák a fogkefe dörzsölő hatását és eltávolítják a dentális pellikula egy részét. Ezzel megakadályozzák a fogak megsárgulását vagy szürkülését. Klinikai vizsgálatok igazolják, hogy non abraziv fogzselét használóknál sokkal intenzívebben színeződnek el a fogak, mint az abrasiv fogkrémmel fogat mosó csoportban. Az abraziv anyagoknak olyan szemcsenagyságúnak kell lenniük, hogy rendszeres használatuk mellett se okozzanak jelentős fogkopást. Az abraziv anyagok mellett még felületaktív (detergens) anyagok segítik elő a tisztítást. A fogkrém másik fontos összetevői azok az anyagok, amelyek vagy a zománc remineralizációját segítik elő (fluorid, stroncium) vagy a kémiai plakk-kontroll eszközei (Chlorhexidin, Triclosan, enzimek stb.). Számtalan különböző fogkrém van forgalomban, amelyek különböző adalékanyagokat és ízesítőszert tartalmaznak. A fogkrémek fő összetevői azonban azonosak. Ezek a következők:

Abrazív anyagok (kalcium-karbonát, kalcium-foszfát, alumínium oxid, szilikát) teszik ki a fogkrém nedves tömegének közel felét. A fogkrém abraziv hatása az összetevők szemcsenagyságától és keménységétől függ. Az abraziv anyagok olajos polírozó anyagot is tartalmaznak, melyek elsimítják a nagyobb abraziv szemcsék okozta károsodásokat.

Felületaktív anyagok (zsíralkohol-szulfonátok, szappanok) a felületi feszültséget csökkentve behatolnak a lepedékbe, elősegítve ezáltal a mechanikai eltávolítását. Ezeknek tulajdonítható a fogkrém habzása is.

Oldószerek (víz, glicerin, propilén-alkohol) a fogkrém pépszerű konzisztenciáját biztosítják.

Stabilizáló és kötőanyagok ( olajok, zselék, alginát) stabilizálják a fogkrém konzisztenciáját.

Ízesítő, illatosító anyagok (mentol, menta) kellemessé teszik a fogmosást, hűtik a szájüreget, néhány percig kellemessé teszik a leheletet.

Gyógyszerek, kémiai anyagok. A legtöbb ma forgalomban lévő fogkrém tartalmaz valamilyen szervetlen vagy szerves fluor vegyületet. Ma a caries redukcióban az irodalomban legalább akkora szerepet tulajdonítanak a fogkrémekben lokálisan bevitt fluorid vegyületeknek, mint a szisztémás ivóvíz fluorozásnak

A fluoridon kívül még különböző antiszeptikus, kémiai plakk-ellenes anyagokat is alkalmaznak a fogkrémekben. Ezek közül a legfontosabb a Triclosan. Elvileg a chlorhexidin is hatékony összetevője lehetne a kémiai plakk-kontrollt szolgáló fogkrémeknek, de a gyakorlatban a Chlorhexidin tartalmú fogkrémekhez fűzött remény nem vált be. A fogkrémek negatív töltésű alkotó elemei ugyanis megkötik és inaktiválják a Chlorhexidint, és így minimálisra csökken a rendelkezésre álló hatékony szabad antiszeptikus molekula. Ma a Chlorhexidint szájöblítők formájában forgalmazzák. Vannak Chlorhexidin tartalmú zselék is (pl. Corsodyl), de ezek már nem minősülnek fogkrémnek. Ez már fertőtlenítő hatású gyógyszer.

Kifejezett gyógyfogkrémek is forgalomba kerülnek, amelyek gyógyhatást kifejtő anyagokat is tartalmaznak. Ezek között található számos baktericid, bakteriosztatikus, enzimgátló, savközömbösítő és sok egyéb hatású is. Két nagy csoportjuk a fogszuvasodást gátló gyógyfogkrémek, valamint a fogágybetegségek megelőzését vagy kezelését célzó készítmények.