Dr Gáspár Lajos, Dr Gyulai Gaál Szabolcs
Szabó József Fogászati Társaság, Ecto Derma Polyklinika,
1085. Budapest József krt 37.

Az implantátumok behelyezése, csontpótlóanyagok alkalmazása, membránokkal végzett műveletek során, különböző szájsebészeti műtétek végzése esetén rendszeresen szükséges a szervezet nyitottá tett csontfelületének védelme érdekében antibiotikus kezelés mérlegelése.

Az egészséges szájüregben természetes egyensúly áll fenn, a jelen levő mikroorganizmusok, a szájüregi flóra és a szervezet között és ez a kórokozók invázióját megakadályozza. Ebben fontos szerepe van a nyálkahártya jó vér és nyirokkeringésének és a nyál protektiv anyagainak. Az egyensúly megváltozását okozzák a védekezo mechanizmusok gyengülése (általános okok) és a szájflóra összetételének megváltozása (helyi - szájüregi okok). Az egyensúly megváltozása esetén a szájnyálkahártya barrier funkciója gyengül, gyulladásos jelenségek lépnek fel. A gyulladások a szervezet védekező reakcióját és az azt reprezentáló kísérő jelenségeket váltják ki (ödéma, fájdalom, láz, elesettség stb.), mely végül a klinikai tünetek alapján diagnosztizálható. A kezelési lehetoségek között alapveto a kórok megszüntetése (pld. gangrénás fog extractiója), de a gyógyszeres kezelés is: fontos lehet a kórokozók számának csökkentése, a védekező mechanizmusok erősítése. A kórokozók számának csökkentési lehetőségeiben fontos az antiszeptikus hatású szerek és az antibiotikumok jelentősége.

A fogászat szájsebészet területén a gyulladásos kórképek a mindennapos gyakorlatban sűrűn jelentkeznek és ugyancsak nő a jelentosége a profilaktikus célból adott gyulladáscsökkentő szereknek részben a szív- érrendszeri, immunológiai és egyéb rizikópáciensek számára, részben pedig egy a műtéti eljárások sikerességét elősegítő és a gyulladások elofordulását csökkentő hatás miatt, olyan esetekben mint az arcüreg zárása, az implantáció stb. A stomatológiai betegek antibiotikus kezeléséről eltérő vélemények ismertek, ebben különbség van a hazai és külföldi gyakorlatban, de sokszor egymásnak szögesen ellentmondó álláspontokkal is találkozni. Ugyanakkor felismerhetők azok a legfontosabb tendenciák melyek vizsgálata, elemzése és értékelése időről időre szükséges. Az antibiotikumok stomatológiai alkalmazásának újraértékelését indokolják az új szerek megjelenése (mintegy 150 féle antibiotikum van forgalomban hazánkban), a rezisztenciaviszonyok változása, a gyógyszeralkalmazási szokások változása, a gazdasági és társadalombiztosítási változások. Addig amíg az általános fogyasztói árindex a 90-es években négyszeresére emelkedett, a gyógyszerárak az ötszörösükre. A magyar gyógyszerfogyasztás mennyisége (dobozszám tekintetében) ez idő alatt 20%-al csökkent). A stomatológiában megfigyelhető tendenciák között fontosak a gyulladásos kórképek megítélésében, a profilaxis szükségességében, a régi és új szerek alkalmazásában és az alkalmazási szokások tekintetében jelentkezők.

Különösen jelentős az utóbbi években nagyobb jelentőségre szert tevő gazdasági hatások miatt ezek vizsgálata. A gyógyszerre költött évi mintegy 200 milliárd ft-ból egyre kisebb az OEP támogatás aránya és növekszik a lakossági hozzájárulás mértéke. Ugyanakkor felmérések szerint az össz megvásárolt gyógyszermennyiségből a lakosság mintegy 30%-ot hasznosít valójában, a 70% vagy nem arra való gyógyszer amire adják, nem hatékony, nem veszik be az összeset, felesleges, esetleg káros, a szemétbe kerül. A receptek 20%-át egyszerűen nem váltják ki.

Az antibiotikumok Magyarországon az összgyógyszerforgalom 15%-át képviselik, amig ez az EU országokban és az USA-ban is egyaránt mintegy 10%. Miért szednek másfélszer annyi antibiotikumot hazánkban? Az okok között szerepel az EU átlagnál rosszabb átlagos egészségügyi állapot, a nem kellően hatékony szerek alkalmazása, a lakosság öngyógyszerezése, társadalmi szociális problémák (betegállomány elkerülése gyógyszerszedéssel stb.). Ugyanakkor a stomatológiai betegek antibiotikus kezelése feltétlenül indokolt a fogazat megtartása, a súlyos állapotok megelozése, a korszerű fogászati-sebészeti eljárások sikerességének biztosítása (implantáció) és az egyre nagyobb számú rizikópáciens általános profilaxis szükségessége miatt. Állást kell foglalni abban, hogy az antibiotikumok stomatológiai alkalmazása mely esetekben szükséges, felesleges vagy hibás.