A bőr középső rétegének, az irhának a sérülése bizonyos esetekben kóros hegek visszamaradásával gyógyul meg. Ha az irha csak felületesen sérül, a hegesedés mérsékelt. Ha mélyebben éri károsító hatás, a hegesedés burjánzóvá válik. Ez a szabálytalan alakú , pirosas-lilás színü, a bőrből kissé kiemelkedő heg az úgynevezett hypertophiás, magyarul burjánzó heg. Gyakran hónapokig növekedik, viszkető érzéssel jár. A kiváltó sérülés /például : égéssérülés, mély zúzódás vagy sebgennyedéssel gyógyult műtéti seb /határait soha nem haladja meg. A jól ismert hajlamosító tényezők: a kamaszkor, a terhesség-gyermekágy időszaka, egyes testfelszínek /a mellkas: a szegycsont felett, a hát, a nyak, a fülcimpák stb./ mellett bárhol előfordulhat. Ha a műtéti metszés az adott testtájon az izommozgások irányába esik, csaknem biztosra vehető a burjánzó heg képződése, mivel a mozgásingerek a heg elsorvadását gátolják. A könnyebb érthetőség kedvéért a következő példával szemléltetjük az előzőeket: a könyökízület felett a felső végtag hossztengelyének megfelelő irányú sebre állandóan hatnak a mozgásingerek. Ha sport vagy fokozott fizikai tevékenység miatt a mozgásingerek is fokozottabbak, a burjánzás gyors ütemben indul meg. Sok egyéb, jól ismert kockázati tényező is szerepet játszik még a hegburjánzás létrejöttében. A teljesség igénye nélkül: egyes bőrtípusok, kötőszöveti betegségek, hormonális és anyagcsere- betegségek, nyomelem- és vitaminhiányok, stb., is kóros hegesedésre hajlamosítanak.
Az esztétikai műtétek tervezésekor a legelső megbeszélendő kérdés a páciens és az orvos között az ún. hegkérdés.
A cél nemcsak a kóros hegek elkerülése, hanem lehetőség szerint rejtett /redőbe, ráncba, hajlatba/ és finom, puha, "karcolásszerű" vagy "ráncszerű" hegek
elérése!

A kóros hegképződések legsúlyosabb formája a keloid, melyet ma is a sebészek rémének tartanak. Sajnos okát a mai napig nem tudta meghatározni az orvostudomány. Az előzőekben említett okozati és hajlamosító tényezők részletes ismerete mellett hatalmas klinikai és kutatási ismeretanyag is rendelkezésre áll.
A keloid kezelésében az első lépés a további hegburjánzás megakadályozása. Alkalmazható az úgynevezett compressios azaz nyomási kezelés, amikor megfelelő alakú és méretű csőkötszert kell a páciensnek viselnie naponta legalább 8-10 órán át, több héten keresztül. Ha megfelelő eredményt nem értek el, következő lépésként szilikon gélből készült speciális tapaszt javasolnak, melyet a kóros hegre kell felragasztani. Leggyakrabban éjszaka alkalmazzák, és szükség esetén egy ragtapasszal biztosítható stabilitása. Bizonyos testtájak egyenetlen felszíne felett a tapasz nem adaptálható biztonságosan; ilyenkor a szilikon gélt különleges kenőcs formájában használják, mely a felhelyezés után gyorsan megszilárdul, géllé keményedik, és egy fóliával indokolt fedni. A legujabb kutatási eredmények igazolták, hogy a szilikon gél tapaszok kedvező hatásukat a hegek víztartamának fokozásával, a szövetek párolgásának gátlásával érik el.
Hegkimetszések előtt és után általánosan alkalmazott kiegészítő kezelésként a Contractubex kenőcs is. Hatására a hegek megpuhulnak, "megérnek". Az ily módon nyugalmi állapotba hozott keloid operálható már! A műtét előtt, során és után egyes súlyosabb esetekben /például: ismételt kiújulás/ a hegbe meghatározott mennyiségű steroid injekciót is adnak.