4. A csontágy kialakítása lézerrel

A lézerek fogászati alkalmazása területén a lágyrész sebészet már az 1980-as évektől széles körűen alkalmazhatóvá vált, a fogak kemény szöveteinek kezelését a 90-es évek munkái tették lehetővé, míg a 2000 utáni jelen kutatások egyik tárgya a csont lézer kezelési lehetőségeinek kérdése. Ezen belül is fontos terület a lézerek szerepe és lehetőségei az implantátumok csontágyának előkészítésében. Ehhez az elsősorban mechanikus és csak minimálisan termikus hatást kifejtő lézerek alkalmasak. Ez a hatás teszi lehetővé a csontállomány jelentős hőkárosodásának elkerülését. A jelenleg ismert lézerek közül elsősorban az ErYAG lézer tulajdonságai látszanak a csontfúrás céljára leginkább alkalmasnak.

Az ErYAG lézer ablatiót minimális felmelegedés és karbonizáció kíséri, a lézer hatás közben a csontfelszín spray hűtésével ez még tovább csökkenthető (Hibst R.:Las Surg Med 1992:12:125-30, Sasaki KM at al. J Periodontol 2002.73:643-52). A mélyebb csontrétegekben is jól alkalmazható az eljárás (Devlin et al.:Las Med Sci.:1994:9:239-42) és a maxillofacialis sebészetben a lézeres csontvágás után megfelelő csontosodás tapasztalható (Lewandrowski KU et al:Las Surg Med. 1996:19:40-50). Az idegsebészetben a calvarian végeztek számos vizsgálatot (O Donell RJ et al. J Orthop Res 1996:14: 108-13.) mely szintén jó tapasztalatokat hozott.

Maiorana munkacsoport vizsgálatának célja kísérleti nyulak fibulájába hagyományos csontfúróval valamint ErYAG lézerrel készített lyukak csontosodásának követéses vizsgálata, valamint a lyukakba helyezett titán csavar miniimplantátumok osseointegrációjának követése.

A kísérletek során altatásban 48 db 1 mm széles és 2 mm mély lyukat készítettek 6 nyúl fibulájában, minden csontba 8 db-ot. A lézeres lyukak esetén az ErYAG lézerhez zafírcsúcsot alkalmaztak, 1 mm foltátmérő, 200mJ és 30Hz paraméterek mellett. Minden csonton tehát 4 lézeres és 4 fúróval fúrt lyukat készítettek egymástól kb. 3 mm távolságra. Ebből 2 lézeres és 2 fúrt lyukba csavartak implantátumot. A klinikai és szövettani vizsgálatokra az anyagot a műtét napján, majd a 7-ik,15-ik, 30-ik 45-ik és a 60-ik napon készítették el.

A műtéteket követően az állatok antibiotikus kezelésben részesültek.

A klinikai és a szövettani vizsgálat során különösen a következő szempontok vizsgálatát helyezték előtérbe:

• A karbonizáció foka a fúrt és lézerrel készített lyukak körül
• Az implantátumok primer és secunder stabilitása
• Az implantátum nélküli lyukak gyógyulási tulajdonságai