A klinikai vizsgálat céljára külsőleg a MOM HeNe 761 készüléknek megfelelő, piros-izzólámpa /és nem laser / fényét kibocsátó berendezést konstruáltunk, mely a placebolaser szerepét töltötte be. Vizsgálati beteganyagunkban 122 fő szerepel. 3 év alatt 246 db dentalis implantatum alkalmazása esetén végeztünk összehasonlító klinikai vizsgálatokat a soft lézer alkalmazás hatásával kapcsolatosan. A műtétet követő komplikációk előfordulásából, valamint az implantáció sikerességéből lehet következtetni a lézerek hatékony voltára. Az implantatum helyének előzetes kezelése lehetővé tette a praeoperativ fázisban a csontosodási folyamatok serkentése révén, hogy lehetőleg megfelelő tömörségű csont keletkezzen és álljon rendelkezésre. Ez extractiós helyek, műtéti csontdefektusok területén lerövidítette a várakozási időt. A féléves várakozás helyett 3-4 hónap múlva rendszeres / heti 2-szeri/ lézerkezelés eredményeként elvégezhető volt a beültetés. A gyógyszeres kezelés mellett a lézer segítette a gyulladásos folyamatok gyors sanatióját, valamint a csontpótló anyagok beépülését.

A perioperativ fázisban - műtét közben - végzett egyszeri kezelés eredményeként a műtét utáni fájdalom, oedema kifejezett elmaradását láttuk. Míg a placebo csoportban a műtét utáni oedema 25%-ban fordult elő, addig a HeNe és Dióda csoportban 6 ill. 8 % volt. A fájdalom a placebó csoportban 15%-ban jelentkezett, a HeNe-esetén 7% és a Dióda-csoportban 2 % volt. A gyulladásos jelenségek vagy a sebszétválások száma minimálisra csökkent. A gyulladás a placebóval szembeni 11% helyett csupán 3 illetve 5% volt, sebszétválás és az implantatum elvesztése pedig 7%-kal szemben csak 1 illetve 2 %-ban fordult elő. A posztoperativ fázisban a műtétet követő 4-7 napban végzett napi lézerkezelés következtében a varratokat a 6-8 nap megszokott biztonságos időtartam helyett már 4-5 nap múlva általában el lehetett távolítani. A varrat okozta drainhatás így jóval hamarabb kiküszöbölhető volt, kevesebb az esély kórokozóknak a friss műtéti területbe való bejutására. Erősebb sebzáródás, jobb biológiai zárás jött létre.

Jelentősen lecsökkent a csontpótló anyagok kilökődésének veszélye. A csontosodási fázisban az osseointegrációs folyamat gyorsabban és kifejezettebben zajlott le, a hámtapadás erősödött, nagyobb számban fordult elő feszesen rögzülő ínyszél a lézeres csoportokban. A heti kétszeri lézerkezelés egyben preventiv hatású a lehetséges gyulladásos szövődményekkel szemben is. Funkcionális fázisban akkor szükséges a lézerkezelés, ha az implantatum környezetében gyulladásos jelenségek lépnek fel. Az ekkor lökésszerűen adott 2 héten át alkalmazott kezelés elősegítette a parodontalis gyulladás, csontfelszívódási folyamat, nyálkahártya gyulladás sanatióját, elősegítette a megbomlott biológiai zárás reparálódását és a csontpótló anyagok beépülését.

A soft lézer alkalmazás fázisai: Praeoperativ fázisban szükség esetén alkalmazzuk. Általában 1-3 hónapon át heti 2 alkalommal pontonként 4 J. Perioperativ fázis esetén a műtétet követően azonnal az összes beteg pontonként 4 J kezelést az érintett területre, két implantatum esetén két helyre ugyanennyit. Posztoperativ fázis idején a műtéteket követően naponta 4 J a varratszedésig. Csontosodási fázisban heti két alkalommal kezelés 1 hónapon át 4 J formájában. Funkcionális fázis idején komplikációk, szövődmények esetén szükség szerint kerül a lézer alkalmazásra. Általában 2 héten át heti háromszor 4 J kezelés formájában.

Lézeralkalmazás mellett a műtét utáni oedema és fájdalom jelentkezésének valószínűsége 70%-al kevesebb. Gyulladásos folyamatok 60%-al kisebb arányban fordulnak elő. Sebszétválás és az implantatum elvesztésének valószínűsége 1/3-a a lézer alkalmazás nélkül végzett implantációknak. Míg lézer nélkül a betegek 31%-ban jelentkezik valamilyen műtét utáni komplikáció /kifejezett oedema, fájdalom, gyulladás stb./ addig a soft lézeres csoportban ez mindössze 10-13%.