"A lasert Einstein a század elején megálmodta, az elsőt Maiman a század közepén elkészítette és a fogorvosok a század végén lassan mint nélkülözhetetlen eszközt használják"

Amikor 1917-ben Einstein rájött, hogy az anyagban külső energiaközlés hatására egy különleges fényreakció hozható létre - amit indukált sugáremissziónak nevezett - , valószínűleg nem tudhatta, hogy a relativitáselmélet felállítása mellett második olyan felfedezését tette meg, amely alapjaiban fog megváltoztatni sok mindent a világban. Gondolatát néhány évtizeden át csak egy-egy időszakra vették elő a kutatók, majd ismét feledni látszott mindaddig, míg Maiman 1960-ban megépítette az első működő laserberendezést, amely rubin laser volt. Azonnal felgyorsultak az események sorra került a laser a kutatóhelyek vizsgálatainak középpontjába és hamarosan kiderült, hogy a laserjelenség anyagok végeláthatatlan sorában létrehozható. Egyre több és tökéletesebb laserberendezés született, így Polányi Tamás Boston-i laboratóriumában széndioxid lasert épitett sebészi célra és Jakó Géza elsőként a világon hangszagot operált vele. Mester Endre leközölte a mai is világszenzációnak számító biostimulációs elméletét, Gábor Dénes egyedülálló felfedezése pedig a laserek alkalmazása a holográfiában. A laseralkalmazás nagy magyar uttörői igen sokat tettek ezen a szakterületen és világszerte elismertséget vívtak ki.

A fogászati alkalmazás az 1990-es években kezdett egyre szélesebb körben elterjedni, a különböző speciálisan fogászati berendezések egyre tökéletesebbek, az alkalmazási és műtéti technikák egyre kifinomultabbak, a laseralkalmazás szakmai kérdései egyre elfogadottabbak lettek. A hagyományosan feudális gondolkodású orvostudományban a laserek előrehaladása a kezdeti megtorpanás, egyes vadhajtások lenyesése után, napjainkban már a célegyenesben van.

Ezen technika térnyerése a fejlett egészségüggyel rendelkező országokban a fogászat szinte minden szakterületét érinti és a modern sztomatológia nélkülözhetetlen eszközévé vált. Az eredményeket az évente megrendezésre kerülő konferenciákon mérhetjük le legjobban. A tudományos életben a Nemzetközi Fogászati Lasertársaság(ISLD), a Német Fogászati Lasertársaság (GDL), az Európai Fogászati Lasertársaság (ESOLA) munkájában hazai szakemberek - Magyar Orvosi Laser és Optikai Egyesület (MLE) - is aktívan - lassan egyre nagyobb létszámban - részt vesznek. A 2000-es év laseres seregszemléi közül kiemelkedik a februári Frankfurtban rendezett 9-ik GDL konferencia, a Magyar Tudományos Akadémián márciusban rendezett MLE konferencia, a májusban a Dentexpo keretében Győrben rendezett ESOLA Symposium, az augusztusban Brüsszelben rendezendő 7-ik ISLD kongresszus, valamint az október19-21 között a Magyar Tudományos Akadémián megrendezésre kerülő Ötödik Nemzeti Orvosi Laser Kongresszus. 2001 május 18-20 között Bécsben az ESOLA és a GDL (egyébként jubileumi 10-ik) első közös konferenciáját tartja.

A laser szó az angol Light Amplification by Stimulated Emission of Radiation= LASER kifejezésből ered, amelynek jelentése magyarul : fényerősítés indukált sugáremisszió utján. A laserjelenség megértéséhez a fény egyes fontos tulajdonságainak, valamint viselkedésének ismerete szükséges. A fénysugárzás elektromos és mágneses energia áramlása. A fény közvetítéséhez, terjedéséhez, áramlásához közeget nem igényel. Az energiaáramlás jellemzője a sugárzás intenzitása.

A fény hullámjelenség, hasonló módon mint a rugó, vagy a hang és a vízhullámok. Az atomok alapállapota stabilis. Ha gerjesztett állapotba kerülnek, onnan a magasabb energiaszintről az alacsonyabbra történő elektronátugrással - melyet fotonkibocsátás kísér- , vagyis spontán emisszióval, jutnak vissza az alapállapotba. A fényabszorpció révén pedig az anyag atomjai vagy molekulái alapállapotból gerjesztett állapotba kerülnek, az úton, hogy külső foton befogása utján elektronja egy magasabb energiaszintre ugrik. Az ionizáció jelensége során az elektron a nyert energia révén kiszakad az atomi kötelékből. Indukált emisszió jelenségéről akkor beszélünk , ha egy gerjesztett állapotban levő atom egy kívülről érkező foton hatására, két azonos energiájú, fázisú, irányú foton kibocsátásával reagál. A hagyományos fényforrások fénykibocsátása spontán emisszióval zajlik /így a fény rendezetlen, inkoherens/ , mig az indukált fényemisszió során - amilyen a laser is - a fényforrás fotonjai egy irányban haladnak /párhuzamos fénynyaláb/, egyforma energiájúak /monokromatikus/, azonos fázisban haladnak egymás mellett illetve egymás után /koherens fénynyaláb/. A laser olyan különleges fényforrás, melyben "fény erősítés indukált sugáremisszió utján" játszódik le. A laserek három alapvető részből állnak: laseranyag, optikai rezonátor, energiaforrás. A laseranyag halmazállapota lehet gáz, folyadék, vagy szilárd, mindig tartalmaz nagyszámú olyan atomot, iont vagy molekulát amelynek energianivó rendszerében metastabil nivó is van, tehát a laseraktiv anyagban létrehozható a populációinverzió.