Évszázados megfigyelések szerint a terhesség alatt gyakran rohamosan romlanak a nők fogai, egyes országok népi gyógyászai szerint nem is szabad ebben a kilenc hónapban fogkezeléseket végezni. A délszláv országokban a közhit szerint a terhes nő rossz fogának kihúzása tilos, mert a magzat halálát okozhatja. Magyarországon is széles körben elterjedt "népi bölcsesség" szerint, a terhes nő fogaiból az ásványi anyagot a magzat elvonja, a fogak emiatt mennek tönkre és terjedt el a mondás : "minden gyermekért egy fogat".

Valóban van-e alapja ennek az állításnak, veszélyezteti-e a terhesség az anya fogazatát? Milyen tényezők játszanak szerepet a probléma kialakulásában? Tudományos megfigyelések alátámasztják, hogy a terhesség tényleg szerepet játszik - rendszerint valóban ronthatja az anya fogazati állapotát - és elsősorban a terhességi ínygyulladás tehető felelőssé.

Szexuálhormonok hatása a szájnyálkahártyára

Terhességben a megváltozott hormontermelés a szájnyálkahártyán a fiziológiás állapotváltozások (pubertás, menses, terhesség, klimax) során okoz változásokat.

A szájnyálkahártya és fogágy a szexuálhormonok egyik fontos támadási területe ("célszerv"), így ezek élettani viselkedése és kórélettani jellemzői a hormonhatások függvénye.

A szájnyálkahártya elváltozásai az ösztrogén és progeszteron valamint közvetve az agyalapi mirigy szexuálhormon termelést befolyásoló hormonjainak hatására jönnek létre. Az ösztrogén hatására a szövetekben fokozódik a víztartalom (duzzanat alakul ki), a hámréteg elszarusodása csökken, a sejtek szaporodási aktivitása növekszik. Az ösztrogén fokozza a sejtanyagcserét, a sejtosztódást, hatásukra vérbőség támad, ami a kis artériák és a kapillárisok tágulásának a következménye A progeszteron fokozott érdúsulást okoz, mely sérülékennyé, vérzésre hajlamossá teszi a szöveteket. A vérbőség és a folyadék visszatartás mellett a hám tovább vastagszik, de az osztódások száma csökken.