Az álláskeresés legnagyobb kihívásai
Az álláskeresés gyakran hosszadalmas és kitartást igénylő munka, átlagosan 14 hónapot vesz igénybe. Az álláskereső lelkiállapotát nagyban meghatározza, hogy milyen anyagi lehetőségek birtokában van, ugyanakkora a képzettség és a munkatapasztalat is nagy mértékben befolyásolja, hogy ki mennyi idő alatt tud elhelyezkedni.
Meddig tart az átlagos álláskeresés?
Az átlagos álláskeresési idő évek óta nagyjából 16-14 hónap, ugyanakkor az álláskeresési járadék ideje továbbra sem emelkedett, és a maximális 3 hónap csak nagyon keveseknek elég az új munkahely megtalálásához. Mindezek tudatában, akinek ma biztos állása van kétszer is meggondolja, hogy önként váltson-e. Hiszen az álomállás megtalálásáig, és az első fizetésig is el kell tartani a családot, és fizetni kell a számlákat, amely jelentős anyagi tartalékot igényel. Az igaz, hogy valamilyen állást biztosan rövid idő alatt is lehet találni, de ez gyakran csak átmeneti megoldás. Ha a munka nem felel meg sem az anyagi elvárásainknak, sem a szaktudásunknak – előbb utóbb új munka után fogunk nézni.
Az álláskeresés nehézségei
Az álláskeresés egy stresszes tevékenység, és az interjúig is számos buktatón kell átvergődni. Egyrészt nem könnyű az ideális álláshirdetést megtalálni, vagy a feltüntetett feladatkört értelmezni. Vagy dilemmát okozhat az is, hogy érdemes-e pályázni a meghirdetett állásra, pozícióra. Másrészről az a szakma tapasztalata, hogy az álláskeresők nem tudnak jó önéletrajzot írni. Sokan követik el azt a hibát, hogy bár folyamatosan pályáznak, az önéletrajzot nem szabják testre, hanem mindenhová ugyanazt küldik el.
A fontolgatást gyakran nem követi felmondás
Évek óta olvasható a médiában, hogy a munkavállalók jelentős része a felmondást fontolgatja. Bár a fontolgatást igen gyakran nem követik tettek, és ennek számos oka van. A gazdaság lassulása nem állt meg, egyre több helyen hallani elbocsátásokról – vagy várható bekövetkeztéről, így sokan meggondolják, hogy a bizonytalan környezetben munkahelyet váltsanak-e. A meghirdetett álláshelyek száma nem hogy nem növekszik, de folyamatosan csökken, viszont nő az egyes álláshirdetésekre beérkezett jelentkezések száma. Sokan vannak olyanok is, akik bár reménytelennek érzik a helyzetüket a jelenlegi munkahelyükön (fizetés, munkaterhelés, stb.), a váltás lehetősége például a hosszú felmondási idő miatt tűnik esélytelennek.
Változó munkaerőpiac
Másrészről igaz, hogy a munkaerőpiac is dinamikusan változik, és az információkhoz való könnyebb hozzáférés miatt – bizonyos szakmákban és munkakörökben – több a lehetőség, hogy az elégedetlen munkavállaló új állást keressen. A prognózisok szerint 2024-ben a GDP-növekedés hatására a foglalkoztatás bővülésére lehet számítani. A megnövekedett munkaerőigény viszont a toborzókat is kihívás elé fogja állítani.
Ki tud ma gyorsan elhelyezkedni?
A nyelveket beszélő, multinacionális hátterű munkavállalók, a pénzügyi végzettséggel rendelkezők, az informatikusok és a fejlesztő mérnökök rengeteg állásajánlat közül választhatnak évek óta. Így számukra napokban, hetekben mérhető az új állás betöltéséhez szükséges idő. Kiváltságos helyzetben vannak az úgynevezett kékgalléros munkakörben dolgozók. Könnyű fizikai munkára gépkezelő, raktáros, targoncás és operátor pozíciókra még az egy napos beléptetés sem ritka a toborzást követően.
Kiknek nehéz ma elhelyezkedni?
A munkatapasztalat és szakmai tudás hiánya miatt a pályakezdők gyakran érzik hátrányban magukat, de a munkáltatók az irreális fizetési elvárásaikat tartják túlzónak. Nehezebb az elhelyezkedés azoknak is, akik bár hosszú munkatapasztalattal, és értékes szaktudással rendelkeznek, de nem jó önéletrajzot írnak és helytelenül pozicionálják magukat az álláspiacon. Továbbá nehezítő tényező, ha nincs kellő rutin az állásinterjún való szereplésben.